Uniós kutya- és macskarendelet: a teljes anyag cikkenként

01. fejezet

Alapfogalmak

Az uniós jogszabályok egy része félreérthető, ha nem tiszta, mi mit jelent. Néhány fogalom, amely az egész anyagon végigvonul.

Rendelet és irányelv

A rendelet közvetlenül alkalmazandó: attól a naptól kezdve, hogy alkalmazni kell, ugyanúgy kötelező Magyarországon, mintha magyar jogszabály lenne. Nem kell hozzá átültető törvény. Az irányelv ezzel szemben csak célt tűz ki, és a tagállamnak kell saját jogszabályt hoznia. Itt mindenhol rendeletekről van szó – ezért nem kell megvárni a magyar jogalkotót ahhoz, hogy a szabályok éljenek.

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez két különböző dolog, és rendszeresen összekeverik őket. A hatálybalépés az a nap, amikor a jogszabály létezni kezd a jogrendben – általában a kihirdetést követő huszadik nap. Az alkalmazás kezdőnapja az, amikortól ténylegesen meg kell felelni neki. A kettő között évek is eltelhetnek, és éppen ez a felkészülési idő.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazhatja a Bizottságot arra, hogy egy rendelet nem lényegi elemeit később maga módosítsa vagy egészítse ki. Tipikusan technikai mellékletekről van szó, amelyeket követni kell a tudomány fejlődésével. A Parlament és a Tanács kifogást emelhet ellene.

Végrehajtási jogi aktus

A 291. cikk szerinti aktus. Itt a Bizottság nem egészíti ki a szabályt, hanem egységes feltételeket teremt a végrehajtásához: formanyomtatványokat, műszaki előírásokat, adatszerkezeteket állapít meg. Ilyen például az útlevélminta. A tagállamok bizottsági eljárásban vesznek részt az elfogadásában.

Miért számít ez a különbség

Az új kutya- és macskarendelet szándékosan sok részletet hagy ezekre a későbbi aktusokra. Az adatbázisok tartalma, az online hirdetések ellenőrző rendszere, a gondozói képzés tananyaga – ezek mind onnan jönnek majd. Amíg meg nem születnek, a rendelet egy része papíron létezik, de a gyakorlatban nem működtethető.

Üzemeltető és létesítmény

A rendelet nem „tenyésztőkről” és „boltokról” beszél, hanem üzemeltetőkről és létesítményekről. Ez tágabb: tenyésztő létesítmény, értékesítő létesítmény, menhely és ideiglenes befogadóhely egyaránt ide tartozik, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e. A menhely tehát üzemeltető, még ha nonprofit is.

Forgalomba hozatal

Nemcsak az eladás. Minden olyan átadás, amellyel az állat harmadik személyhez kerül, beleértve az örökbeadást is. A rendelet ez alól szűk kivételt ad: a családtagnak vagy szomszédnak ajándékozott, háztartásonként és fajonként egyetlen alom nem minősül forgalomba hozatalnak.

Hivatalos Lap, EUR-Lex, CELEX

A Hivatalos Lap (HL) az uniós jogszabályok közlönye; az L sorozat tartalmazza a kötelező erejű jogi aktusokat. Az EUR-Lex az ingyenes online adatbázis, ahol minden megtalálható az összes hivatalos nyelven. A CELEX-szám az egyes aktusok állandó azonosítója, amely akkor is működik, ha a link megváltozik.

02. fejezet

Az alaprendelet: (EU) 2026/1818

Ez az Európai Unió első olyan jogszabálya, amely közvetlenül a kedvtelésből tartott kutyák és macskák jólétére állapít meg közös minimumkövetelményeket. Eddig a haszonállatokra volt részletes uniós állatjólléti szabályozás; a kutyák és macskák csak az állategészségügyi és a kereskedelmi szabályokon keresztül estek uniós hatály alá.

03. fejezet

Kire és mire vonatkozik

A tárgyi hatály

A rendelet a kutyák és macskák tenyésztésére, tartására, nyomonkövethetőségére és forgalomba hozatalára, valamint az Unióba való beléptetésükre terjed ki. A 2. cikk határozza meg a hatályt.

Kivételek

• Tudományos célra vagy klinikai vizsgálatra szánt állatok. Ezekre külön uniós szabályozás vonatkozik, ezért a 2. cikk (2) bekezdése kizárja őket.
• Rágcsálóirtás céljából tartott gazdasági udvari macskák. A 3. cikk (4) bekezdése mentesíti azokat a gazdálkodókat, akik kóbor macskáknak adnak menedéket rágcsálóirtás céljából, feltéve, hogy nem minősülnek üzemeltetőnek.
• Szolgálati kutyák. A preambulum szerint kimaradnak a katonai, rendőrségi és vámhatósági kutyák.
• Transzhumáló pásztorkodásban használt őrzőkutyák.

Ezek a kivételek vitatottak. Az állatvédő szervezetek – köztük az Eurogroup for Animals – éppen a gazdasági udvari macskák és a szolgálati kutyák kimaradását tartják a rendelet legfőbb gyengeségének, mivel mindkét csoport jelentős létszámú, és egyiknél sem magától értetődő, hogy a jólléti minimumok ne vonatkozzanak rájuk.

A küszöbrendszer logikája

A rendelet nem mindenkire alkalmazza ugyanazt a szigort, és ez tudatos jogalkotói döntés. Az általános jólléti elvek mindenkire vonatkoznak. A részletes, ellenőrizhető és dokumentálható követelmények viszont csak egy létszám- vagy tevékenységi küszöb fölött. Az indok az arányosság: egy évi egy almot nevelő magánszemélytől nem várható el ugyanaz a dokumentációs és infrastrukturális teher, mint egy nagyüzemi tenyészettől.

Két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a menhelyi küszöb pillanatnyi állományra vonatkozik, nem éves összesített forgalomra: az számít, hány állat van egyszerre a menhelyen. A másik, hogy a küszöb nem mentesít az azonosítási és nyilvántartási kötelezettség alól – az minden állatra kiterjed.

A háztartási kivétel

Nem minősül forgalomba hozatalnak, ha valaki családtagnak vagy szomszédnak ad át egy almot, értékesítés nélkül. Az almok közötti minimális időköz azonban két forrásban eltérően szerepel: a rendelet preambuluma 24 hónapot említ, a Parlament első olvasatbeli álláspontjának összefoglalója 18 hónapot. A végleges cikkszöveg dönti el, melyik a helyes.

04. fejezet

Azonosítás és nyilvántartás

Ez a rendelet gerince. Az egész nyomonkövethetőségi rendszer azon áll, hogy minden állatnak legyen egyedi, megváltoztathatatlan azonosítója, és hogy ez az azonosító egy olyan nyilvántartásban szerepeljen, amelyet a hatóságok országhatáron át is le tudnak kérdezni.

Maga az azonosítás

• Bőr alá ültetett transzponder. Mikrocsipet tartalmazó, injekcióval beültethető eszköz, állatorvos felügyelete mellett. A műszaki előírásokat jelenleg az (EU) 2019/2035 rendelet 70a. cikke adja, amelyet a 2026/132 felhatalmazáson alapuló rendelet illesztett be.
• Határidő: a születéstől számított három hónap. Ezen felül minden esetben a forgalomba hozatal előtt.
• Kutya és macska egyaránt. A rendelet nem tesz különbséget a két faj között. Ez a legtöbb tagállamban a macskákra nézve jelent új kötelezettséget.

A nyilvántartási rendszer

A rendszer háromszintű:

1. Tagállami adatbázisok. Minden tagállamnak létre kell hoznia és fenn kell tartania egy adatbázist a területén lévő kutyákról és macskákról.
2. Interoperabilitás. Ezeknek az adatbázisoknak egymással összekapcsolhatónak kell lenniük, vagyis közös adatszerkezettel és lekérdezési felülettel kell működniük.
3. Uniós index-adatbázis. A Bizottság kezelésében egy összekötő adatbázis működik, amely nem magukat az adatokat tárolja, hanem megmondja, melyik tagállami adatbázisban keresendő egy adott chipszám.

Adatmegőrzés

Az adatokat hosszú ideig meg kell őrizni: az elhullás bejegyzésétől számított öt évig, illetve az első regisztrációtól számított huszonöt évig. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyilvántartás egy állat teljes életét és az azt követő időszakot is lefedi – ez teszi lehetővé a származási láncok utólagos visszakeresését.

05. fejezet

Tenyésztési szabályok

A rendelet érdemi része itt a legszigorúbb, és itt nyúl bele legmélyebben a meglévő gyakorlatba.

Beltenyésztési tilalom

Tilos a szülő és utód, a teljes testvérek és a féltestvérek párosítása. A preambulum a nagyszülő és unoka párosítását is idesorolja. Az illetékes hatóság eltérést engedélyezhet olyan helyi fajták fenntartása érdekében, amelyek génállománya korlátozott – enélkül a szabály néhány ritka fajta végleges eltűnését okozná.

Szaporítási korlátok

• Legfeljebb három vemhesség két év alatt, ezt követően legalább egyéves pihenő.
• A szaporítást le kell állítani előrehaladott életkorban, valamint két császármetszés után.
• Nőstény csak akkor fedeztethető, ha elérte az ivarérettséget.
• Az utódokat idő előtt csak orvosi indokkal szabad elválasztani az anyjuktól.

Szélsőséges küllem

Tilos olyan állatokat tenyészteni, amelyek szélsőséges morfológiai jegyei jelentős egészségügyi problémát okoznak. Az ilyen állatokat ki kell zárni a versenyekről és a kiállításokról is – ez utóbbi azért lényeges, mert a kiállítási sikerek adják a szélsőséges küllem tenyésztési ösztönzőjét.

A rendelet nem sorolja fel, mely jegyek minősülnek szélsőségesnek. Ezt a Bizottságnak kell később, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatároznia, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleményei alapján. A határidő 2030. június 30., a tenyésztésből kizárandó genotípusokra pedig 2036. június 30.

Engedélyezés

Az évi öt alomnál vagy öt tenyésznősténynél többet tartó tenyésztő létesítményeknek hatósági engedéllyel kell rendelkezniük. Az engedélyezést helyszíni ellenőrzés előzi meg. Ez a rendelet egyik legfontosabb szerkezeti eleme: engedély nélkül a nagyobb tenyésztés jogszerűen nem folytatható, ami a hatóságnak tényleges belépési pontot ad.

06. fejezet

Tartás, gondozás, beavatkozások

Elhelyezés

• Ketrecben tartás tilalma. Kivételt csak a szállítás, a kiállításon való átmeneti elkülönítés és az anyjával tartott kölyök jelent.
• Mozgástér. Az állatnak természetes testtartásban fel kell tudnia állni, meg kell tudnia fordulni és le kell tudnia feküdni.
• Szabadtéri mozgás. A nyolc hétnél idősebb kutyáknak naponta összesen legalább egy óra szabadtéri kifutó vagy séta jár.
• Fény. Naponta legalább hét óra fény, természetes fényből, szükség esetén mesterséges megvilágítással kiegészítve.
• Hőmérséklet és világítás. A részletes előírások EFSA-szakvéleményeken alapulnak.
• Etetés, itatás. Tiszta, hozzáférhető etető- és itatóhely biztosítása.

Tiltott beavatkozások

A csonkítások – fülkupírozás, farokkurtítás, karomeltávolítás, hangszalag-eltávolítás – kizárólag állatorvosi beavatkozásként, orvosilag indokolt esetben végezhetők. Esztétikai vagy kényelmi célból nem.

Az ivartalanítás érzéstelenítéssel és elhúzódó fájdalomcsillapítással végzendő. A műtét utáni fájdalomcsillapítás tehát nem opcionális kiegészítés, hanem előírás.

Tiltott eszközök

Tilos a szájkosár, a szöges nyakörv és a nem biztonságos fojtónyakörv használata. A szájkosárra vonatkozó tilalom pontos hatóköre – tehát hogy az minden helyzetre vagy csak a tartási körülményekre vonatkozik-e – a cikkszövegből tisztázandó, mert gyakorlati jelentősége nagy.

07. fejezet

Személyzet, képzés, állatorvosi felügyelet

Gondozói kompetencia

A gondozók ismereteinek és készségeinek igazodniuk kell a feladataikhoz. A rendelet ezt nem általánosságban mondja ki: kifejezetten nevesíti az operáns kondicionálást és a pozitív megerősítést mint elvárt módszertani alapot. Ez azt jelenti, hogy a büntetésen alapuló bánásmód nem felel meg az előírásnak.

A képzett gondozó

Minden érintett létesítményben legalább egy gondozónak képzést kell kapnia magáról a rendeletről, és az így szerzett tudást tovább kell adnia a többieknek. A képzés minimumkövetelményeit a Bizottság állapítja majd meg végrehajtási jogi aktusban, a 22. cikk (3) bekezdése alapján.

Állatjólléti állatorvosi látogatás

A küszöbérték feletti létesítményekben állatjólléti célú állatorvosi látogatást kell tartani, az alkalmazás első évében, illetve a tevékenység bejelentését követő első évben. Ez elkülönül a szokásos gyógyító állatorvosi ellátástól: a látogatás célja a tartási körülmények jólléti szempontú értékelése.

Az eutanázia elvégzésében is nevesített szerepet kap az állatorvos.

08. fejezet

Forgalmazás és online hirdetés

A kisállat-kereskedések

Kisállat-kereskedésben tilos kutyát és macskát értékesíteni. Ez az egyik legnagyobb horderejű változás, mert azt a beszerzési csatornát zárja le, amely a leginkább impulzusvásárlásra épül, és amelynél a vevő a legkevésbé látja, honnan származik az állat.

Az online hirdetés és a token

Az internetes értékesítés a rendelet külön kezelt területe, mert ma ez a fő csatorna, és jelenleg szinte teljesen ellenőrizetlen. A megoldás a következő:

1. A Bizottságnak létre kell hoznia egy ingyenes, nyilvánosan elérhető ellenőrző rendszert, amely megmondja, hogy egy adott azonosító és nyilvántartási bejegyzés valódi-e.
2. A hirdetőnek ezt a rendszert kell használnia, és a rendszer által generált tokent – egy ellenőrizhető azonosítót – meg kell jelenítenie a hirdetésben.
3. Az online platformoknak úgy kell kialakítaniuk a felületüket, hogy a hirdető ezt a tokent meg tudja jeleníteni.

A rendszer lényege, hogy a vásárló és a hatóság is egy kattintással ellenőrizhesse, valódi állatról szól-e a hirdetés. A műszaki specifikációt a Bizottság adja meg végrehajtási jogi aktusban, a 23. cikk (5) bekezdése alapján – vagyis ez a rendelkezés addig nem működőképes, amíg az az aktus meg nem születik.

Tájékoztatási kötelezettségek

• A hirdetésekben figyelmeztetést kell elhelyezni a felelős állattartásról.
• A leadási és örökbeadási hirdetéseknél külön figyelmeztetés szükséges arról, hogy az állat elhagyása tilos, és hogy a tartás anyagi forrásokat igényel.
• A vevőt tájékoztatni kell a felelős állattartás követelményeiről.

09. fejezet

Menhelyek és ideiglenes befogadóhelyek

Mit tekint a rendelet menhelynek

A menhely a rendelet meghatározása szerint olyan magán- vagy közvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amely nem kívánt, kóbor, elveszett, elkobzott vagy elhagyott kutyákat és macskákat fogad be. A nonprofit jelleg kifejezetten szerepel, tehát a szabályozás az egyesületi és alapítványi formában működő menhelyekre is vonatkozik.

Az arányossági engedmények

A jogalkotó elismerte, hogy a menhely helyzete lényegesen különbözik a kereskedelmi tenyésztőétől: közérdekű feladatot lát el, és nem választhatja meg, hány állat érkezik hozzá. Ebből két engedmény következik:

• A részletes követelmények csak 15 állat fölött alkalmazandók teljes körűen.
• A minimális férőhelyre vonatkozó előírások a menhelyekre nem alkalmazandók. Ez kifejezetten szerepel a rendelet indokolásában.

Az eutanázia tilalma

Menhelyen tilos az eutanázia a populáció szabályozásának eszközeként. Ez nem érinti az orvosi indokból, a szenvedés megszüntetése érdekében végzett eutanáziát. A rendelkezés uniós szinten írja elő azt, amit egyes tagállamok eddig is alkalmaztak, mások viszont nem.

Ideiglenes befogadóhelyek

Az ideiglenes befogadóhelyekre – a gyakorlatban a fosterhálózatokra – csak az általános jólléti elvek és néhány egyedi követelmény vonatkozik. A létszámhatár öt állat, vagy egy alom anyával, illetve anya nélkül. A tagállam ennél többet is engedélyezhet, ha a hely és a személyzet megfelelő. Ez a rugalmasság fontos, mert a fosterhálózat a menhelyi zsúfoltság legfőbb ellenszere.

10. fejezet

Behozatal harmadik országból

A rendelet külön kezeli az Unión kívülről érkező állatokat, mert a belső szigor önmagában csak áthelyezné a problémát a határon túlra.

Kereskedelmi célú behozatal

• Az állatot a belépés előtt azonosítani kell, tehát chipeznie kell a harmadik országbeli üzemeltetőnek.
• Az importőr felel azért, hogy az állat bekerüljön valamelyik tagállami adatbázisba, az érkezéstől számított két munkanapon belül.
• A harmadik országbeli üzemeltetőknek a rendelettel azonos vagy azzal egyenértékű követelményeknek kell megfelelniük. Számukra ugyanolyan hosszú átmeneti időszakot kell biztosítani, mint az uniós üzemeltetőknek.

Nem kereskedelmi célú mozgatás

Ha valaki saját állatával érkezik az Unióba, a bejelentést legalább öt munkanappal az érkezés előtt meg kell tennie az uniós adatbázisban – kivéve, ha az állat már szerepel valamelyik tagállami nyilvántartásban. Az előzetes bejelentés részletszabályait a Bizottság adja meg végrehajtási jogi aktusban, a 31. cikk (3) bekezdése alapján.

11. fejezet

Hatósági oldal és szankciók

Bejelentés és nyilvántartás

Az üzemeltetőknek be kell jelenteniük a tevékenységüket az illetékes hatóságnak, amely naprakész nyilvántartást vezet a létesítményekről. Ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy a hatóság egyáltalán tudjon a létesítmények létezéséről – ma ez sok tagállamban nem így van.

Szankciók

A 32. cikk szerint a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk. A rendelet ezen belül két dolgot külön nevesít:

• súlyos jogsértés esetén anyagilag visszatartó erejű bírságot;
• annak lehetőségét, hogy az üzemeltetőt eltiltsák a tevékenysége gyakorlásától.

Az eltiltás lehetősége azért lényeges, mert a pusztán pénzbeli szankciót a nagyobb haszonnal működő illegális tenyészetek üzleti költségként kezelik.

Ellenőrzés és jelentéstétel

A hatósági ellenőrzésekre az (EU) 2017/625 rendelet szabályai vonatkoznak, az abban előírt éves jelentéstétellel. A rendelet emellett előírja a Bizottságnak, hogy ötévente monitoringjelentést tegyen közzé, és a tagállamoknak harmonizált módszertan szerint kell adatot gyűjteniük és jelenteniük – ennek módszertanát és formanyomtatványát a 27. cikk (4) bekezdése alapján a Bizottság állapítja meg.

12. fejezet

A még megírandó jog

A rendelet érdemi működése nagyrészt azokon a bizottsági jogszabályokon múlik, amelyek még nem születtek meg. 2026. szeptember 15-ig a 2026/1818 rendelet alapján egyetlen felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktust sem fogadtak el, és a Bizottság nyilvános konzultációs portálján sem indult ezekhez kapcsolódó eljárás.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Végrehajtási jogi aktusok

13. fejezet

A 2026. áprilisi mozgatási csomag

Ez a másik szál, és fontos, hogy ne keveredjen össze az alaprendelettel. Amikor „a végrehajtási rendeletet” emlegetik, rendszerint ezekről van szó – pedig ezek nem a 2026/1818 rendelethez tartoznak, hanem az (EU) 2016/429 állategészségügyi rendelet alá.

Miért volt rá szükség

A kedvtelésből tartott állatok utazását 2013 óta az 576/2013/EU rendelet szabályozta. Ezt formálisan már az állategészségügyi rendelet hatályon kívül helyezte, de átmeneti rendelkezés alapján 2026. április 21-ig még alkalmazni kellett. A Bizottságnak tehát erre a napra kellett felállítania az utódrendszert. Ez az öt jogszabály együtt alkotja azt, és mind 2026. április 22-től alkalmazandó.

14. fejezet

A háttérben működő jogszabályok

Ezek nem újak, de nélkülük a fentiek nem értelmezhetők, és továbbra is alkalmazandók.

15. fejezet

Összesített időrend

A halványabb dátumok még megerősítésre várnak.

1. 2026. 04. 17.Az (EU) 2026/848 végrehajtási rendelet alkalmazandóvá válik.A kereskedelmi célú mozgatás új bizonyítványmintái.
2. 2026. 04. 21.Az 576/2013/EU rendelet átmeneti alkalmazása lejár.
3. 2026. 04. 22.A mozgatási csomag alkalmazandóvá válik.2026/131, 2026/132, 2026/636 és 2026/705.
4. 2026. 06. 17.Az alaprendelet aláírása.
5. 2026. 08. 10.Kihirdetés a Hivatalos Lap L sorozatában.
6. 2026. 08. 30.Az alaprendelet hatálybalépése.A kihirdetést követő huszadik nap. Kötelezettséget ekkor még nem keletkeztet.
7. 2026. 10. 01.A korábbi mintájú állategészségügyi bizonyítványok kiállításának határnapja.
8. 2027. 03. 31.A korábbi mintájú bizonyítványok érvényességének vége.
9. 2028. 01. 01.A korábbi mintájú kisállatútlevelek kiállításának határnapja.
10. 2028. 08. 31.Az alaprendelet általános alkalmazásának kezdete.
11. 2030 körülA tenyésztők, kereskedők és menhelyek megfelelési határideje.Sajtóbeszámolók szerint négy év a hatálybalépéstől.
12. 2030. 06. 30.A szélsőséges küllemi jegyekről szóló felhatalmazáson alapuló aktus határideje.
13. 2036 körülA meglévő magántulajdonú kutyák chipezési határideje.A beszámolók szerint tíz év. Az EUR-Lex metaadata 2036. július 1-jét mutat.
14. 2036. 06. 30.A tenyésztésből kizárandó genotípusokról szóló aktus határideje.
15. 2041 körülA meglévő magántulajdonú macskák chipezési határideje.A beszámolók szerint tizenöt év.

16. fejezet

Nyitott kérdések

Az alábbi pontokat nem sikerült a rendelet érdemi cikkeiből visszaigazolni.

A hiányzó részek mind az érdemi cikkekben találhatók. A leggyorsabb megoldás a magyar nyelvű szöveg letöltése és a záró cikkek átnézése: EUR-Lex, (EU) 2026/1818, magyar nyelvű PDF.

17. fejezet

Magyar vonatkozások

A rendelet közvetlenül alkalmazandó, tehát nem kell átültetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar jogalkotónak és a hatóságoknak ne lenne dolguk. A rendelet maga több ponton tagállami feladatot ír elő.

Tagállami feladatok

1. Nyilvántartás. Létre kell hozni és fenn kell tartani egy olyan adatbázist a területen lévő kutyákról és macskákról, amely a többi tagállami adatbázissal összekapcsolható. A macskák bevonása és az interoperabilitási követelmény egyaránt új feladatot jelent.
2. Illetékes hatóság kijelölése. Meg kell határozni, melyik hatóság végzi az engedélyezést, a nyilvántartásvezetést és az ellenőrzést.
3. Engedélyezési rendszer felállítása. Az évi öt alomnál vagy öt tenyésznősténynél többet tartó tenyésztő létesítmények engedélyezéséhez eljárásrend és helyszíni ellenőrzési kapacitás szükséges.
4. Létesítményi nyilvántartás. A bejelentett üzemeltetőkről naprakész hatósági nyilvántartást kell vezetni.
5. Szankciórendszer. Meg kell állapítani a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat, a súlyos jogsértésre vonatkozó anyagilag visszatartó bírsággal és a tevékenységtől való eltiltás lehetőségével.
6. Adatgyűjtés és jelentéstétel. A Bizottság által később meghatározott harmonizált módszertan szerint.

Hol segíthet a hazai előkészítés

Az engedélyezési rendszer és a nyilvántartás felállítása az a két elem, amely a legtöbb időt igényli, és amelynek a minősége eldönti, hogy a rendelet a gyakorlatban működik-e. A 2028. augusztusi határidő ehhez mérten nem hosszú. Az sem mindegy, hogy a hazai nyilvántartás milyen adatszerkezettel épül: ha nem illeszkedik a Bizottság által majd megállapított interoperabilitási követelményekhez, később újra kell építeni.

A rendelet magyar végrehajtásáról egyelőre nincs nyilvános információ.