Állatmentő Szolgálat A probléma részletesen
A négy szakadás
A mentés nem egyetlen cselekmény, hanem lánc. Ha bármelyik szeme hiányzik, a lánc nem tart. Magyarországon mind a négy hiányzik. Az alábbiakban végigmegyünk rajtuk abban a sorrendben, ahogy egy valódi mentés történik.
A lánc négy szeme
- 01BefogásTalál egy sérült szarkafiókát a járda mellettJogcím nélkül
- 02SzállításElviszi a legközelebbi mentőhelyreNincs jogszabályi felhatalmazás
- 03FelvételA mentőhely befogadjaNincs jogszabályi feltételrendszer
- 04TartásGondozás a gyógyulásigNincs jogcím, és nincs jogállás
01 · BEFOGÁS
Talál egy sérült szarkafiókát a járda mellett
Lelóg a szárnya, vérzik. Nem az a helyzet, amikor a fészekhagyó fióka a földön ugrál, a szülei pedig a közelből etetik, mert azt békén kell hagyni. Ez sérülés. Felveszi, dobozba teszi, elindul vele a mentőhelyre. Ez az a pillanat, amit a legtöbb ember erkölcsi kötelességnek érez.
A szarka vadászható madárfaj. Ugyanígy vadászható a róka is, tehát az a néhány hetes, legyengült kölyökróka is, aki az elgázolt anyja teteme mellett fekszik a forgalmas út szélén. A jog szempontjából egyikük sem fióka vagy kölyökállat, hanem vad. A jog háromféleképpen nézi az esetet, attól függően, milyen fajról van szó.
Vadászható fajnál a sérült egyed befogása a vadászati törvény szerint elvi szinten a vadászati jog megsértéseként is értékelhető, és a befogó személy jogi helyzete rendezetlen. Védett fajnál a sürgős befogásnak nincs kifejezett jogalapja. Idegenhonos inváziós fajnál pedig közvetlenül alkalmazandó uniós tilalom alá esik.
Ez nem elméleti aggály. Amikor az Alapítvány írásban megkérdezte a vadászati hatóságot, a válasz nem az volt, hogy a mentés feltételekhez kötött.
A forrás típusa: Hatósági válasz
A vadászható állatfajok, például az őz, a gímszarvas, a dámszarvas, a vaddisznó, a mezei nyúl és a róka sérült egyedeinek a vadászterületről való engedély nélküli elszállítása, kezelése vagy tartása jogellenes tevékenységnek minősül.”
Pest Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály PE/FE/00334-2/2026 · 2026. május 4.
A levélben felsorolt fajok között ott a róka. A szarka ugyanúgy vadászható madárfaj, csak nem szokás így gondolni rá. Ugyanez a levél sorra lezárja az összes kijáratot is, amire egy jogkövető szervezet gondolhatna.
- Egyedi engedély
- „nem létezik olyan eljárás vagy jogintézmény, amely lehetővé teszi vadászható faj egyedeinek mentését, ideiglenes vagy tartós tartását egyedi elbírálás alapján”
- Hatósági engedély
- „A vadászati törvény nem teszi lehetővé vadászható vad állatmentés céljából történő tartását, ilyen engedély nem adható ki.”
- A vadásztársaság hozzájárulása
- „semmilyen jogi relevanciával nem bír, sem önmagában sem további dokumentumokkal kiegészítve sem hatalmaz fel vadászható vadfaj egyedének tartására”
- Méltányosság
- „nincs lehetőség egyedi méltányossági döntésen alapuló engedélyezésre, vagy engedély adására civil állatmentő szervezet részére”
Aki ma megáll egy sérült állatért, azt kockáztatja, hogy a segítség maga lesz a jogsértés. És nincs az a papír, amivel ezt jogszerűvé tehetné.
02 · SZÁLLÍTÁS
Elviszi a legközelebbi mentőhelyre
A szállítás önálló jogi cselekmény, hiszen az állat ez alatt valakinek a birtokában van. A hatályos jog erre az időszakra nem ad jogcímet. Egy közúti ellenőrzésnél tehát nem tudja megmondani, milyen alapon van nála az állat.
A mentőhelyek ezért ma kockázatot vállalnak. Nem tudatlanságból: pontosan tudják, hogy a jogi helyzet rendezetlen, és mégis elindulnak, mert a másik lehetőség az volna, hogy otthagyják az állatot. A kockázatot személyesen viselik, és semmi nem védi meg őket, ha valaki egyszer számon kéri.
03 · FELVÉTEL
A mentőhely befogadja
Itt derül ki, hogy maga a fogadó intézmény sem létezik jogilag. A védett fajok életútját rendező kormányrendelet használja a „mentőközpont” szót, de jogszabály nem határozza meg, mi az, ki üzemeltetheti, milyen feltételekkel.
Ebből az következik, hogy a jól működő és a rosszul működő mentőhely jogilag ugyanaz. Nincs mihez mérni, és nincs mit visszavonni.
Nem az a baj, hogy szigorú a szabály. Az a baj, hogy nincs szabály.
04 · TARTÁS
Gondozás a gyógyulásig
A mentési célú tartás hetekig vagy hónapokig tart. Ma ez jogcím nélküli tartás, ami közigazgatási kockázat. 2026. november 20-tól a Btk. módosított környezeti tényállásai miatt egyes esetekben ennél többé válik.
A legélesebb helyzet az inváziós fajoknál áll elő. Az uniós rendelet tiltja a tartást, a hazai jog pedig nem jeleníti meg azokat az eltérési lehetőségeket, amelyeket ugyanez a rendelet megenged. A befogott inváziós egyednek így ma nincs jogszerű elhelyezési útja: a jog egyedül az életkioltást hagyja nyitva. Ezt egyetlen állatvédő szervezet sem vállalja, ezért a mentőhelyek kockázatot viselnek olyasmiért, amit a jogszabály néhány bekezdéssel rendezni tudna.
Amit a hatályos jog mond
Részleges és széttagolt
- Védett fajok
- Egy kormányrendelet rendezi az életutat, és használja a „mentőközpont” fogalmát, amelyet jogszabály nem határoz meg.
- Vadászható fajok
- Nincs mentési jogcím. A sérült egyed befogása elvi szinten a vadászati jog megsértése, és egy megkérdezett kormányhivatal a mentést kifejezetten jogellenesnek minősítette. Országos adat sincs, mert nincs nyilvántartási kötelezettség.
- Inváziós fajok
- Az uniós rendelet tilalmai közvetlenül alkalmazandók. A rendelet által megengedett eltérési lehetőségek a hazai jogban nem jelennek meg.
- Mentőhelyek
- Nincs jogállás, nincs nyilvántartás, nincs egységes szakmai követelmény. A tevékenység túlnyomórészt civil szervezeteknél és magánszemélyeknél folyik.
A tervezetek javaslatok. Minden rendelkezésük szakmai és jogi felülvizsgálatra szorul, a jogszabály-előkészítés a hatáskörrel rendelkező tárcák feladata.