Állatmentő Szolgálat Szakmai összefoglaló
A vadrehabilitáció jogi rendezése: háttéranyag
Ez az oldal a kampány hivatkozási alapja. Döntéshozóknak, jogászoknak és a szakmának készült. Végigveszi a hatályos hazai jogot, az uniós keretet, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságával folytatott egyeztetést, a huszonhét tagállamra kiterjedő összehasonlítást, és idéz a benyújtott normaszövegből.
I. rész
A hatályos hazai jog
A vadászható fajok egyedeinek mentését a vadászati hatóság ma jogellenesnek tekinti. Jogszabály ezt nem mondja ki: a jogalkotó nem foglalkozott a mentéssel. A mentési lánc négy pontján, a befogásnál, a szállításnál, a mentőhelyi felvételnél és a mentési célú tartásnál nincs olyan rendelkezés, amely a cselekményt megengedné vagy feltételekhez kötné.
A szabályozás, ami van, részleges és széttagolt. A védett fajok életútját a védett állatfajok védelméről szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. és 8. §-a rendezi, amely használja a „mentőközpont” fogalmát, de azt jogszabály sehol nem határozza meg. A vadászható fajokra a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és végrehajtási rendelete, a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet irányadó, amely a zárttéri vadtartás formáit tételesen felsorolja, a mentési célú tartást viszont nem ismeri. Az idegenhonos inváziós fajokra az 1143/2014/EU rendelet tilalmai közvetlenül alkalmazandók, a hazai átültetést végző 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet pedig a rendelet által megengedett eltérési lehetőségeket a mentési gyakorlatban nem jeleníti meg.
A négy hiányzó jogcím
| A mentési lánc pontja | Jogi állapot | Következmény |
|---|---|---|
| Befogás | jogalkotási csend | Vadászható fajnál a vadászati jog megsértéseként is értékelhető; védett fajnál nincs kifejezett derogációs jogalap; inváziós fajnál uniós tilalom alá esik |
| Szállítás | jogalkotási csend | Az átadásig tartó birtoklás jogcím nélküli |
| Mentőhelyre felvétel | jogalkotási csend | A fogadó intézménynek nincs jogállása, nyilvántartása és követelményrendszere |
| Mentési célú tartás | jogalkotási csend | 2026. november 20-tól egyes esetekben büntetőjogi kockázat |
Mit mond a jogalkalmazó
Az Alapítvány 2026 tavaszán írásban kérdezte meg a vadászható fajok mentéséről a szaktárcát és a vadászati hatóságot. A két válasz a hiányt két irányból írja le.
A forrás típusa: Hatósági válasz
A Vtv. és a Vhr. mindazonáltal a vadászható állatfajok mentési és gondozási célból történő tartását nem szabályozza.”
Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási FőosztályTájékoztatás · VgF/134-1/2026 · 2026. március 24.
A hatályos jogszabályok alapján nem létezik olyan eljárás vagy jogintézmény, amely lehetővé teszi vadászható faj egyedeinek mentését, ideiglenes vagy tartós tartását egyedi elbírálás alapján.”
Pest Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi FőosztályTájékoztatás · PE/FE/00334-2/2026 · 2026. május 4.
Mindkét irat tájékoztatás. A kibocsátók kifejezetten rögzítik, hogy állásfoglalás kiadására nem jogosultak, ezért az iratok jogértelmezésként nem használhatók fel. A szabályozási igény szempontjából azt igazolják, hogy a jogalkalmazó a hatályos jogból a mentés jogszerű útját nem tudja levezetni.
November 20. után a mai gyakorlat nem működik tovább
Ha a mentés jogilag rendezetlen, és mégis évtizedek óta folyik, jogos a kérdés, miért nem lett belőle eddig ügy. A válasz az, hogy a hatóságok az esetek egy részében nem léptek fel. Nem minden esetben, és nem elvi alapon, hanem mert a fellépés következménye rosszabb lett volna, mint a hallgatólagos tudomásulvétel. Ez a gyakorlat azonban nem jogcím. Nem lehet rá hivatkozni, nem kérhető számon, bármikor megváltozhat, és a mentőhelyet egyetlen eljárásban sem védi meg.
Ez a helyzet 2026. november 20-án minőségileg megváltozik. Amíg a jogcím nélküli tartás közigazgatási vagy szabálysértési kérdés, addig a mérlegelésnek van tere. Amikor ugyanaz a magatartás egyes esetekben büntetőjogi tényállás közelébe kerül, ez a tér összeszűkül. A büntetőjogi felelősség kérdését a jogalkalmazó nem teheti félre ugyanazzal a gyakorlatias belátással, amellyel egy rendezetlen közigazgatási helyzetet kezelni lehet.
A javaslat éppen ezt előzi meg. Nem utólagos mentesítést kér, és nem a felelősség alóli kibúvót keresi. Azt kéri, hogy a tevékenységnek a hatálybalépés előtt legyen jogcíme, és így a hatóságnak se kelljen a jogszerűség és az ésszerűség között választania.
II. rész
Az uniós keret
A javaslat nem uniós jogtól való eltérést kér. Azokat a mozgástereket jeleníti meg a hazai jogban, amelyeket az uniós jog kifejezetten megenged, és amelyekkel a tagállamok többsége már élt.
- 2009/147/EK madárvédelmi irányelv
- Az 5. cikk általános védelmi rendszert ír elő, a 9. cikk ettől való eltérést enged, többek között a növény- és állatvilág védelme érdekében. A sürgős befogás a javaslatban ilyen, feltételekhez kötött eltérésként szerepel.
- 92/43/EGK élőhelyvédelmi irányelv
- A 12. cikk szerinti szigorú védelem alóli eltérést a 16. cikk szabályozza. A nem madár védett fajok sürgős befogása ezen alapul.
- 1143/2014/EU IAS-rendelet
- A 7. cikk tilalmai, a 8. cikk szerinti engedély, a 9. cikk szerinti jóváhagyás, a 19. cikk szerinti kezelési intézkedések és a 31. cikk szerinti átmeneti rendelkezések együtt adják azt a keretet, amelyben a befogott inváziós egyed elhelyezhető.
- (EU) 2024/1203 irányelv
- A környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv átültetési határideje 2026. május 21-én letelt. Az átültetést a benyújtott T/568. számú törvényjavaslat végezné el, amely 2026. november 20-án lépne hatályba.
- C/2026/4094 bizottsági közlemény
- A madárfajok általános védelmi rendszeréről szóló iránymutatás (2026. július 31.). A javaslat a derogációs feltételeket ennek 106., 111. és 144. pontjára tekintettel rögzíti jogszabályi szinten.
- Miért jogszabályi szinten?
- Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint az eltérés feltételeit magának a jogszabálynak kell rögzítenie, és a hatóságot kötelezni kell azok betartására. A közigazgatási gyakorlat nem minősül megfelelő átültetésnek.
A leggyakoribb félreértés
Az inváziós fajokról szóló uniós rendelet nem írja elő a befogott egyed elpusztítását. Tiltja a tartást, a szaporítást, a forgalomba hozatalt és a környezetbe bocsátást, ugyanakkor több olyan utat is nyitva hagy, amelyen a befogott egyed jogszerűen elhelyezhető. A hazai jog ezekből egyet sem jelenít meg, és a különbség a gyakorlatban az állat életébe kerül.
Hogy ez járható út, arra Hollandia a bizonyíték: ott 2018 óta külön szabályzat rendezi az inváziós fajokat befogadó helyek minőségi követelményeit. A magyar javaslat ezt az elhelyezési utat teremti meg, azokra a jogcímekre építve, amelyeket a Bizottság szakmai csapata a következő részben összefoglalt egyeztetésben megerősített. Az uniós mezőnyben ez nem felzárkózás, hanem előrelépés: a mentési lánc egészét egyébként rendezetten szabályozó tagállamok egy részében sincs kidolgozott, jogszerű elhelyezési útvonal az inváziós egyedekre.
A befogott inváziós egyed útja
III. rész
Egyeztetés az Európai Bizottsággal
Az Alapítvány 2026. július 27-én megkereste az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának idegenhonos inváziós fajokkal foglalkozó csapatát. A kérdés az volt, van-e az uniós jogban út a befogott inváziós egyed zárt, szaporodásmentes, végleges elhelyezésére. A választ 2026. augusztus 17-én kaptuk meg, egy augusztus 19-i pontosítással. Az alábbiakban a válasz tartalmát foglaljuk össze.
- Az elhelyezés útja
- Széles körben elterjedt faj esetén a nem halálos kivétel a kezelési intézkedések része lehet, és az így kivett egyed az átmeneti rendelkezések szerint természetes elhullásáig tartható, ha a szaporodás és a szökés kizárt. Az elhelyezés a kezelési tervben szereplő létesítményekben történhet, és a válasz ezek között a mentőközpontokat is megnevezi.
- Formális keret kell hozzá
- Az ilyen intézkedésnek formálisan megállapított kezelési intézkedés részét kell képeznie. Eseti, egyedi döntésre nem építhető.
- Külön engedély nem szükséges
- A végleges elhelyezés nem minősül kutatásnak vagy ex situ védelemnek, ezért az erre szolgáló engedély nem alkalmazható rá. A kivételes jóváhagyás kényszerítő erejű közérdeket kívánna, amelynek igazolása a válasz szerint nagyon nehéz volna.
- Elkobzott és leadott egyedek
- A fogságból származó, elkobzott, leadott vagy elhagyott egyedekre az átmeneti rendelkezések alkalmazandók, tehát más elbírálás alá esnek, mint a vadonból kivett példányok.
- Civil mentőközpont szerepe
- A válasz megerősítette, hogy engedéllyel működő civil mentőközpont vagy szakosodott menedékhely részt vehet egy ilyen rendszerben, ha az elzárási, szaporodásgátlási, nyilvántartási, szakmai és állatjólléti követelményeknek megfelel.
- Elvárt biztosítékok
- Hatékony szaporodásgátlás, a szökés megelőzése a tartás és a szállítás során, felügyeleti rendszer, valamint a megszökött egyedek kezelésére vonatkozó intézkedések.
- Szakértői egyeztetés
- A válasz szerint a téma megtárgyalható Magyarországgal az idegenhonos inváziós fajokkal foglalkozó uniós szakértői fórumon, ha a tagállam ezt kezdeményezi.
- Amit kizártak
- Az augusztus 19-i pontosítás szerint a gyors felszámolásra vonatkozó rendelkezés nem szolgálhat a tartás jogalapjaként. A javaslat ezért ezt az utat nem is használja.
A levelezés tartalmát összefoglaljuk, szó szerinti idézést nem közlünk belőle. A válasz saját kikötése szerint a benne foglaltak a szakmai csapat véleményét tükrözik, és nem tekinthetők a Bizottság hivatalos álláspontjának; az uniós jog kötelező erejű értelmezésére kizárólag az Európai Unió Bírósága jogosult.
IV. rész
Huszonhét tagállam, egységes kódrendszer
Az Alapítvány 2026 nyarán mind a 27 tagállam vadászható fajokra vonatkozó vadrehabilitációs jogi útvonalait feldolgozta, egy előre rögzített, a kutatás egésze alatt változatlanul tartott kódkönyv alapján. A kódolás kizárólag primer jogforrásokra épül, tehát az egyes tagállamok hatályos törvényeire, rendeleteire és végrehajtási előírásaira, azok hivatalos közlönyeiből beszerezve. Emellett mind a 27 tagállam illetékes hatóságához megkeresést küldtünk, hogy a jogforrásokból kiolvasott képet a jogalkalmazó gyakorlatával is összevethessük.
A kutatás tudatosan nem emel jogalkotási csendet tilalommá, és nem minősít fel részleges bizonyítékot teljes bizonyítékká.
A tagállamok válaszai
A forrás típusa: Kutatás
A jogforrások feldolgozása mellett mind a 27 tagállam illetékes hatóságához megkeresést küldtünk, és ahol van ilyen, az adott tagállam vadrehabilitációs szakmai szervezetéhez is. Eddig tizennégy tagállamból érkezett érdemi válasz, egy továbbiból iktatási visszaigazolás. A válaszok a jogforrásokból kiolvasott képet megerősítették.
Hatóságok és minisztériumok
- Észtország: Keskkonnaamet, a Környezetvédelmi Hivatal, 2026. augusztus 19.
- Ciprus: Game and Fauna Service, 2026. augusztus 14.
- Szlovénia: Mezőgazdasági Minisztérium, Erdészeti és Vadászati Igazgatóság, 341-145/2026/2, 2026. augusztus 17.
- Horvátország: Mezőgazdasági Minisztérium, vadgazdálkodási szervezeti egység, 2026. augusztus 20.
- Románia: Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, 2026. szeptember 1.
- Svédország: Stockholmi Megyei Közigazgatási Hivatal, vadügyek, 2026. augusztus 17.
- Ausztria: Bécs város önkormányzata, MA 49, 2026. augusztus 31.
- Spanyolország: Generalitat de Catalunya, 2026. augusztus 22.
- Hollandia: az illetékes minisztérium iktatta és a szakfőigazgatósághoz továbbította a megkeresést, 2026. augusztus 18.
Szakmai szervezetek és mentőközpontok
- Észtország: MTÜ Metsloomaabi, 2026. szeptember 2.
- Csehország: ČSOP Zvíře v nouzi, 2026. augusztus 22.
- Németország: Wildtier- und Artenschutzstation e.V., 2026. augusztus 14.
- Írország: Wildlife Rehabilitation Ireland, 2026. augusztus 14.
- Málta: Nature Trust Malta, 2026. augusztus 18.
- Görögország: ANIMA, 2026. augusztus 17.
- Spanyolország: GREFA, 2026. augusztus 17.
- Luxemburg: Centre de soins pour la faune sauvage, 2026. augusztus 27.
- Ciprus: gyakorló vadrehabilitátor, 2026. augusztus 17.
Észtország és Magyarország egymás mellett
Észtország azért jó viszonyítási pont, mert nem engedékeny. Minden ponton feltételekhez köti a mentést, a hatóság közreműködéséhez kötött modellt működtet, és mégis: a lánc egyetlen pontján sincs hiány.
| Változó | Észtország | Magyarország |
|---|---|---|
| A · begyűjtés, mentés | feltételes jogalap | jogalkotási csend |
| B · birtoklás | feltételes jogalap | közvetett út |
| C · szállítás | explicit jogalap | jogalkotási csend |
| D · felvétel rehabilitációs intézménybe | feltételes jogalap | jogalkotási csend |
| E · állatorvosi kezelés | feltételes jogalap | feltételes jogalap |
| F1 · mentési és rehabilitációs tartás | feltételes jogalap | jogalkotási csend |
| G · visszaengedés | explicit jogalap | közvetett út |
A forrás típusa: Hatósági válasz
A természetvédelmi törvény kifejezetten megengedi az őshonos vadon élő állat kivételét a természetből sérülés vagy betegség gyógykezelése, valamint elhagyott vagy árva fiatal egyed felnevelése céljából.”
Keskkonnaamet, ÉsztországVálasz az Alapítvány megkeresésére · 2026. augusztus 19. · saját fordítás
Észtországban nincs állami vadrehabilitációs központ. A Környezetvédelmi Hivatal a törvényi feladatát civil szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokon keresztül látja el, amelyek rögzítik az állatjólléti, módszertani, járványvédelmi, nyilvántartási, visszaengedési és jelentéstételi követelményeket.”
Keskkonnaamet, ÉsztországA válasz összefoglalása · 2026. augusztus 19. · saját fordítás
Forrás: Állatmentő Szolgálat Alapítvány, az EU-27 tagállamok vadrehabilitációs jogi útvonalainak összehasonlító elemzése, 2026. A tanulmány lezárásáig nem publikus.
A holland modell: befogadóhely az inváziós fajokra
Ha Észtország a mentési lánc rendezésére mutat példát, akkor Hollandia arra, hogy az inváziós fajok kérdése is megoldható az uniós rendelet keretein belül. A holland jogalkotó 2018-ban külön szabályzatot adott ki a befogadóhelyek minőségéről, kifejezetten az uniós listás idegenhonos inváziós állatfajokra. Nem eltérést kért az uniós rendelettől, hanem zárt, minőségi követelményekhez kötött elhelyezési rendszert épített bele.
- Ki működtethet ilyet
- Bejegyzett egyesület vagy alapítvány, illetve állatkert, amelynek alapszabályi célja a természetvédelem, és amely az előírt nyilvántartásokat vezeti.
- Szaporodás és szökés
- Kötelező szaporodásgátlás, a születés három napon belüli bejelentésével. A létesítménynek felügyeleti rendszert és a szökés esetére vészhelyzeti tervet kell működtetnie.
- Azonosíthatóság
- Az egyedeket tartósan, egyedileg jelölni és nyilvántartásba venni kell, úgy, hogy a származási létesítmény visszakövethető legyen.
- Dokumentáció és állatorvos
- Nyilvántartás a befogadásról, az egészségi állapot felméréséről, az állatorvosi kezelésről és a végső sorsról. Érkezéskor állatorvosi vizsgálat, utána dokumentált napi egészségügyi ellenőrzés.
- Az egyed sorsa
- Az állat a befogadóhely tulajdonában marad. Magánszemélyhez csak életre szóló gondozási kötelezettséggel kerülhet.
- Négy kimenet, sorrendben
- Engedélyezett intézménynél való felhasználás, elhelyezés engedélyezett létesítményben, végleges befogadás, és csak ezek után, protokoll szerint, az életkioltás.
Észtország, Svédország, Ciprus
A jogalkotó szűk, ellenőrzött csatornát nyit: a mentés jogalapja az illetékes hatóság közreműködéséhez kötött. Ez áll a legközelebb a magyar javaslat logikájához, amely a vadászati hatóság előzetes bevonását írja elő.
Finnország és a balti államok
Litvánia a mentési lánc szinte minden pontján kifejezett jogalapot ad. Ezek a példák azt mutatják, hogy a teljes lánc jogbiztos rendezése nem elméleti cél, hanem működő gyakorlat.
Ciprus
A ciprusi törvény a magánszemély birtokbavételét tiltja, magát a mentést nem: azt az illetékes hatóság, a Game and Fauna Service végzi. A hatóság 2026. augusztus 14-i hivatali válasza ezt az olvasatot megerősítette.
Nem tilalom, hanem vákuum
Magyarország az egyetlen tagállam, ahol a lánc négy kritikus pontján egyszerre áll fenn jogalkotási csend, és az egyetlen, ahol a hatóság ezt a csendet a gyakorlatban tilalomként olvassa.
V. rész
A vad maradjon vad
A szabályozatlanság nem azt jelenti, hogy nem történik mentés. Azt jelenti, hogy bárki végezheti, feltétel nélkül, és senki nem kéri számon, mi lett az állattal. A legnagyobb kárt nem a rossz szándék okozza, hanem a jó szándékú amatőr gondozás.
Az emberhez szoktatott vadállat elveszett a vadállomány számára. Az őzgida, amelyet valaki hónapokig a kertjében etet, nem engedhető vissza: emberhez közelít, a menekülési válasza nem alakul ki, és a visszaengedés után jellemzően rövid időn belül elpusztul, vagy konfliktust okoz. Ez nem elvi kifogás, hanem a vadrehabilitáció legrégebbi és legjobban dokumentált szakmai problémája. A mai magyar helyzetben pedig semmi nem akadályozza meg, mert nincs olyan követelmény, amelynek meg kellene felelni.
Ebből következik, hogy a szabályozás nem kiterjeszti a mentést, hanem szűkíti. Fajkörhöz, bejelentéshez, tartási és visszaengedési feltételekhez köti, és kimondja, hogy amit ma bárki megtehet, azt ezután csak meghatározott módon lehet.
Ez nem magyar sajátosság, hanem a vadrehabilitáció szakmai alapvetése. Az észt hatóság a nagyvadfajokra pontosan emiatt írt elő szigorúbb feltételeket.
A forrás típusa: Hatósági válasz
A Környezetvédelmi Hivatal további feltételeket állapított meg ezekre a fajokra, mert a rehabilitáció során fennálló hosszabb emberi kontaktus emberhez szokáshoz vezethet, ami jelentősen csökkenti a sikeres visszaengedés esélyét, és közbiztonsági kockázatot is teremthet.”
Keskkonnaamet, ÉsztországVálasz az Alapítvány megkeresésére · 2026. augusztus 19. · saját fordítás
Kinek mit ad
Kevesebb veszteség, több rálátás
A vad az állam tulajdona, az állományt a vadászatra jogosult kezeli. Ma minden emberhez szoktatott egyed kiesik az állományból, és a vadászatra jogosult erről nem is szerez tudomást. A javaslat a befogást és a mentőhelyre kerülést két munkanapon belüli bejelentéshez köti, a visszaengedés helyéről és időpontjáról pedig előzetesen értesíteni kell a területileg illetékes vadászatra jogosultat és a vadászati hatóságot, akiket kifogásolási jog illet meg.
Végre van mit ellenőrizni
Ma a hatóság két rossz lehetőség közül választhat: szemet huny, vagy jogellenességet állapít meg. A szakmai minőség kérdését nem tudja kezelni, mert nincs mihez mérni. A bejelentési rendszer láthatóvá teszi a mentőhelyeket, a követelmények mérhetővé teszik a munkájukat, a jogkövetkezmények pedig lehetővé teszik a kizárást.
Nagyobb esély a szabadságra
A cél nem az, hogy több vadállat éljen ember mellett, hanem hogy több kerüljön vissza a természetbe, emberre nem szokva. A visszaengedés feltétele, hogy az egyed a természetes élőhelyén önálló életre képes legyen, állat-egészségügyi szempontból alkalmas legyen, és a faji azonosítása egyértelmű legyen.
Kiszámítható keret
Aki komolyan végzi ezt a munkát, az ma ugyanazt a jogi kockázatot viseli, mint aki az őzgidát a nappaliban neveli. A szabályozás elválasztja a kettőt, és ez elsősorban a szakszerűen dolgozó mentőhelyek érdeke.
Az imprint megelőzése a csomagban
Az emberhez szoktatás megelőzése nem elvi deklaráció a javaslatban, hanem tételes, számonkérhető követelmény a törvénytől a vizsgáztatásig.
A forrás típusa: Jogszabálytervezet
Az egyed emberhez szoktatását eredményező tartási vagy gondozási gyakorlat tilos.”
Miniszteri rendelet tervezeteA tilalom nem terjed ki a kooperatív gondozásra, tehát a véglegesen elhelyezett egyed állatorvosi kezelésre és szállításra való, dokumentált szoktatására
A gyakorlati vizsga a fajismeret és az etológia, a mentés és a befogás, a tartás és a táplálás, az imprint megelőzése, valamint a visszaengedésre felkészítés kompetenciájára terjed ki.”
Miniszteri rendelet tervezeteAz imprintmentességet a vizsgáztató a mentőhelyen, az ott tartott egyedek helyszíni megtekintésével állapítja meg
A mentőhely nem minősül állatkertnek és állatotthonnak; a mentőhelyen tartott vadon élő állat nyilvánosság előtt nem mutatható be.”
Az állatvédelmi törvény új fejezeteA vizsgálati szempontok között kifejezetten szerepel, hogy tartanak-e a mentőhelyen olyan egyedet, amelyet emberre szoktatva, névre reagálva vagy nyilvánosság előtt bemutatva gondoztak
VI. rész
A javaslat szerkezete, idézetekkel
Az első lépcső tíz szakaszban három hatályos törvényt módosít. Az alábbi rendelkezések mutatják, hogyan zárul be a négy hiányzó jogcím.
A forrás típusa: Jogszabálytervezet
Sérült, beteg, legyengült, elárvult vagy közvetlen veszélyben lévő vadon élő állatot sürgős segítségnyújtás céljából bárki befoghat és mentőhelynek vagy állatorvosnak haladéktalanul átadhat, ha az állat megmentése más kielégítő megoldással nem biztosítható.”
Az állatvédelmi törvény új fejezeteA befogás jogcíme
Az (1) bekezdés szerinti befogás, az egyed ezzel összefüggő szállítása, valamint a mentőhelynek vagy állatorvosnak történő átadásáig tartó birtokban tartása nem valósítja meg a 84. § (1) bekezdés e) és k) pontja szerinti cselekményt, és nem minősül jogosulatlan vadászatnak.”
A vadászati törvény módosításaA szállítás és a birtoklás jogcíme
A mentőhely a bejelentésben megjelölt állatfajok körében jogosult a vadon élő állat vadrehabilitáció céljából történő befogására, szállítására, ideiglenes tartására, gyógykezelésére és gondozására. A mentőhely nem minősül állatkertnek és állatotthonnak; a mentőhelyen tartott vadon élő állat nyilvánosság előtt nem mutatható be.”
Az állatvédelmi törvény új fejezeteA mentőhely jogállása
A befogott egyed őrzése, valamint tartós elhelyezése, ha az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és a vadrehabilitációs szakmai szabályzatban meghatározott feltételek szerint történik, az 1143/2014/EU rendelet 7. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tartásnak nem minősül, mert a kezelési vagy kiirtási intézkedés végrehajtásának részét képezi, vagy annak nem letális módszere.”
A természetvédelmi törvény módosításaAz inváziós egyed elhelyezésének jogcíme, a Bizottság IAS-csapatának válaszával összhangban
Miért bejelentés és nem engedély az első lépcsőben
Az engedélyezési rendszerhez feltételrendszer, eljárás és kiépült képesítési háttér kell. Ezek a második lépcső tárgyai, és időt igényelnek. A bejelentés viszont azonnal működik: jogcímet ad a tevékenységnek, láthatóvá teszi a mentőhelyeket a hatóság előtt, és megteremti az ellenőrzés és a tiltás lehetőségét. Az állatjólléti, tartási és állat-egészségügyi követelmények alól a bejelentés nem ad mentességet. A második lépcső átmeneti rendelkezése a bejelentett mentőhelyeket türelmi idővel vezeti át az engedélyezési rendszerbe.
Az első lépcső új intézményt nem hoz létre, és költségvetési kihatása nincs. A hatásvizsgálati lap a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-án, az indokolás a 18. § (1) bekezdésén alapul.
VII. rész
Hivatkozások
Hazai jogszabályok
- 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
- 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
- 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról, 17. és 18. §
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
- 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról, 7. és 8. §
- 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
- 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vadászati törvény végrehajtásáról
- T/568. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv módosításáról, tervezett hatálybalépés: 2026. november 20.
Uniós jogi aktusok
- Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajokról, 7., 8., 9., 19. és 31. cikk
- Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről, 5. és 9. cikk
- A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek védelméről, 12. és 16. cikk
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1203 irányelve a környezet büntetőjog általi védelméről
- Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/958 irányelve az új szabályozás elfogadását megelőző arányossági tesztről
- A Bizottság közleménye: iránymutatás a madárfajok általános védelmi rendszeréről, C/2026/4094, 2026. július 31.
- Hollandia: Beleidsregel kwaliteit opvang invasieve uitheemse diersoorten, a befogadóhelyek minőségi követelményei az uniós listás inváziós állatfajokra, Staatscourant 2018, 28120 (wetten.overheid.nl, BWBR0040911)
Levelezés és saját források
- Európai Bizottság, Környezetvédelmi Főigazgatóság, IAS-csapat: válasz az Alapítvány 2026. július 27-i megkeresésére, 2026. augusztus 17., pontosítás 2026. augusztus 19.
- Az Alapítvány megkeresése mind a 27 tagállam illetékes hatóságához, 2026 nyarán. Érdemi válasz tizennégy tagállamból, többek között az észt Keskkonnaamettől (2026. augusztus 19.), a ciprusi Game and Fauna Service-től (2026. augusztus 14.), a szlovén Mezőgazdasági Minisztériumtól (341-145/2026/2, 2026. augusztus 17.), a horvát Mezőgazdasági Minisztériumtól, a román Környezetvédelmi Minisztériumtól, a svéd Länsstyrelsentől, Bécs város MA 49 szervezeti egységétől és a Generalitat de Catalunyától
- Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály: tájékoztatás, VgF/134-1/2026, 2026. március 24.
- Pest Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály: tájékoztatás, PE/FE/00334-2/2026, 2026. május 4.
- A megyei kormányhivatalok, a nemzetipark-igazgatóságok és a minisztérium 2026. évi közérdekű adatszolgáltatásai, 24 adatközlő
- Állatmentő Szolgálat Alapítvány: az EU-27 tagállamok vadrehabilitációs jogi útvonalainak összehasonlító elemzése, 2026. Szerző: Némedi Edina. Az angol nyelvű változat Rescue, Rehabilitation and Release of Huntable Wildlife Species in the European Union: A Comparative Legal Analysis of the 27 Member States címmel akadémiai publikálásra készül; a Cambridge University Press a tanulmányhoz benyújtott kérelemre százszázalékos publikációsdíj-mentességet ítélt meg. A tanulmány lezárása és független szakmai felülvizsgálata folyamatban van, ezért egyelőre nem publikus
A tervezetek javaslatok. Minden rendelkezésük szakmai és jogi felülvizsgálatra szorul, a jogszabály-előkészítés a hatáskörrel rendelkező tárcák feladata.