Állatmentő Szolgálat 
Dió
Labdagyűjtő · nálunk 2020 óta
- Ivar
- kan
- Kor
- kb. 8 év · 2018 körül született
- Érkezés
- 2020. március
- Amivel él
- Bénulás, amelynek okát az MRI sem tárta fel; ma kocsi nélkül is közlekedik
- Ellátás
- Konzervatív kezelés, kutyakocsi; a vizeletét nem mindig tartja, de önállóan ürít
- Hol él
- kutyaszobában
- Most
- Nálunk él
Útja nálunk
- 2020. március csimbókos szőr, gyulladt bőr; a hátsó testfelét a földön húzza
- Az első napok minden érintés és vizsgálat megpróbáltatás; lassan előbújik
- MRI nincs műtéttel helyrehozható elváltozás; konzervatív kezelés, kutyakocsi
- Ma kocsi nélkül is gyorsan halad; labdával megy ki, labdával jön be
Dió története
Dió 2020 márciusában került hozzánk. Akkor még csak nagyjából kétéves lehetett, mégis olyan állapotban volt, hogy nehéz volt elhinni, hogy fiatal kutyáról van szó.
A szőre egyetlen összefüggő, csimbókos tömeggé állt össze. Alatta a bőre kisebesedett, begyulladt, és gombás fertőzés is kialakult rajta. Teljesen le kellett nyírni, hogy egyáltalán látni lehessen, mi történik a bőrével.
Hamar kiderült, hogy nem ez a legnagyobb baja. Mire hozzánk került, már jó ideje béna volt. A hátsó testfelét a földön húzva közlekedett, és ennek nyomait az egész teste viselte: súlyos felfekvések voltak rajta, a lábain pedig több mély, nyúzás okozta sérülés. Nem tudtuk, mióta élhetett így.
Nagyon félt. Az első napokban szinte minden új helyzet, érintés és vizsgálat hatalmas megpróbáltatás volt neki. A lenyírt szőrrel, a sebes bőrrel és az ismeretlen környezetben még kiszolgáltatottabbnak tűnt, és néha úgy viselkedett, mintha legszívesebben eltűnne a világ elől.
Aztán teltek a napok, és Dió lassan előbújt. Először csak bátrabb lett, aztán kíváncsi. Egyre többet figyelt, egyre jobban érdekelte, mi történik körülötte, és fokozatosan kiderült, milyen kutya van a félelem mögött.
A bénulás, amelynek nincs magyarázata
A bénulás okát megpróbáltuk kideríteni, MRI-vizsgálat is készült, de nem találtak olyan elváltozást, amely egyértelmű magyarázatot adott volna rá. Az viszont kiderült, hogy nincs olyan csont- vagy gerincelváltozás, amelyet műtéttel helyre lehetne hozni. Ezért konzervatív kezelés mellett döntöttünk, Dió pedig kapott egy kutyakocsit.
A labda
És ekkor derült ki róla valami nagyon fontos: Dió megszállottan szereti a labdát. A kocsit szinte azonnal használni kezdte, és onnantól nem volt kérdés, mire: arra, hogy labdázhasson. Labdával megy ki, labdával jön be, és lehetőleg mindig legyen nála legalább egy. Ha bejön a házba, gyakran hoz magával egy újabbat is, így odabent időnként kisebb labdagyűjtemény alakul ki.
Labda nélkül vannak dolgok, amelyeket egyszerűen nem hajlandó megtenni. Ha valamit nem ér el, különösen, ha az a valami történetesen egy labda, arról az egész környék tudomást szerez. Dió ugyanis nem az a típus, aki csendben belenyugszik. Kiabál. Követel. Intézkedik.
Dió ma
Az évek alatt a mozgása rengeteget fejlődött. Ma már kutyakocsi nélkül is közlekedik, sőt a maga módján egészen komoly sebességre kapcsol. A mozgása nem szabályos, és a korábbi neurológiai probléma következményei sem tűntek el.
A vizeletét például nem mindig tudja tartani. Önállóan viszont tud vizelni: nincs szüksége arra, hogy naponta ember segítsen kiüríteni a hólyagját.
Aki csak annyit tudna róla, hogy bénultan, a földön húzva magát, súlyos sebekkel érkezett, egészen más kutyát képzelne maga elé. Mi azt a Diót ismerjük, aki rohan a labdája után, hangosan reklamál, ha valami nem úgy történik, ahogy elképzelte, és akinek elég határozott elképzelése van arról, hogyan kellene megszervezni körülötte a világot.
Támogasd Dió gondozását
A támogatásoddal hozzájárulsz Dió ellátásához, kezeléséhez és biztonságos jövőjéhez.
Biztonságos fizetés a Stripe-on keresztül.
500 és 2 000 000 Ft között.
A havi támogatás bármikor lemondható.