Jogi ügyintézés

Új állatvédelmi hatósági rendszer Magyarországon: mi változik az állatvédők számára?

2027-től új Főhatóság és fellebbezés jöhet az állatvédelmi ügyekben. Mi hatályos már, mi csak tervezet, és hová fordulj a bejelentéseddel?

Legutóbbi jogi ellenőrzés: Némedi Edina · Állatmentő Szolgálat Alapítványkb. 32 perc olvasás

Tájékoztató, értelmező összeállítás: nem jogi tanácsadás.

Legutóbbi jogi ellenőrzés: 2026. november 21. A cikk az ezen a napon elérhető jogszabályszövegeket, a benyújtott törvényjavaslatot és a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezeteket dolgozza fel. Tájékoztató anyag, nem jogi tanácsadás.

Az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság 2027. január 1-jén jön létre, és állatvédelmi hatósági feladatokat is kap. Ez már kihirdetett jogszabályon alapul. Az viszont, hogy az állatvédelmi ügyekben pontosan melyik szerv miben jár el, és hogy lesz-e fellebbezés, ma még csak törvényjavaslatban és rendelettervezetben szerepel.

A bejelentések címzettje 2026 végéig biztosan nem változik: kedvtelésből tartott állat ügyében továbbra is a jegyzőhöz vagy a megyei kormányhivatalhoz fordulhatsz.

A legfontosabb tudnivalók röviden

  • Ami már hatályos: 2026. november 1. óta a járási hivatal nem állatvédelmi hatóság. A mezőgazdasági haszonállatok jólétén kívüli ügyekben a jegyző, a megyei kormányhivatal, a Pest Megyei Kormányhivatal és az élő környezetért felelős miniszter jár el.
  • Ami kihirdetett, de később lép hatályba: a Főhatóság 2027. január 1-jén alakul meg. A megyei kormányhivatalok állatvédelmi szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a Főhatóság megyei hatóságaiba.
  • Ami az Országgyűlés előtt van: a T/1118. számú törvényjavaslat 2027. május 1-jétől megnyitná a fellebbezést az állatvédelmi hatóság határozatai ellen. A javaslatot 2026. november 17-én nyújtották be, elfogadva még nincs.
  • Ami csak tervezet: az állatvédelmi hatóságokat újra kijelölő kormányrendelet. A társadalmi egyeztetése 2026. november 14-én zárult, kihirdetve nincs.
  • Ami nem változik: az állattartási szabályok, a bírság és az elkobzás feltételei, a civil szervezetek ügyféli jogállásának szabálya, valamint a vadon élő állatok mentésének jogi korlátai.

Hogyan jelöli a cikk a jogi státuszt?

Hatályos
Ma alkalmazandó szabály.
Kihirdetett
Megjelent a Magyar Közlönyben, de csak a megjelölt napon lép hatályba.
Törvényjavaslat
Az Országgyűlés tárgyalja, a szövege a zárószavazásig változhat.
Tervezet
Társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg, a kihirdetett változat eltérhet tőle.

Miért jön létre az új Főhatóság?

A hivatalos indokolás három célt nevez meg: a környezeti kockázatok megelőzését és csökkentését, a jogérvényesítés hatékonyságának növelését és a környezetvédelem szakmai önállóságának erősítését. Ezeket az 1181/2026. (VI. 5.) Korm. határozat 1. pontja rögzítette, és a törvényjavaslat preambuluma is ezeket ismétli meg.

A kormányhatározat még Országos Környezetvédelmi Főhatóságról szólt, és állatvédelmi feladatot nem említett. Az állatvédelem a szervezetet létrehozó 412/2026. (XI. 5.) Korm. rendeletben jelent meg a Főhatóság feladatai között.

Az állatvédelmi rész indoka a jogalkotó szerint a kormányzati munkamegosztás. A törvényjavaslat általános indokolása úgy fogalmaz, hogy az állatvédelem és az állatjólét területe a mezőgazdasági haszonállatok kivételével az élő környezetért felelős miniszterhez került, ezért kell a törvényt módosítani. A feladatmegosztást a 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 60. és 63. §-a tartalmazza.

A fellebbezés megnyitását az indokolás azzal magyarázza, hogy a területi hatóságok döntéseivel szemben egyszerű, gyors és szakmai szempontú felülvizsgálatot adó fórum jöjjön létre. Hogy ez a gyakorlatban gyorsabb vagy eredményesebb lesz-e a mai rendszernél, azt a jogszabályszövegekből nem lehet megállapítani.

Hol tart a jogalkotás?

DokumentumMit tartalmaz?Jogi státusz 2026. november 21-én
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2/A. alcíme, beiktatta a 273/2026. (X. 9.) Korm. rendeletAz állatvédelmi hatóságok mai kijelöléseHatályos 2026. november 1. óta
412/2026. (XI. 5.) Korm. rendelet az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti FőhatóságrólA Főhatóság szervezete, feladatai, jogutódlásKihirdetett. Részben 2026. november 6-án, a szervezeti szabályok 2027. január 1-jén és július 1-jén lépnek hatályba (17. §)
T/1118. számú törvényjavaslat a Főhatóság létrehozásával és a kormányzati munkamegosztással kapcsolatos törvénymódosításokrólAz állatvédelmi törvény módosítása, fellebbezésTörvényjavaslat. Benyújtva 2026. november 17-én, tárgysorozatba véve, elfogadva nincs
Kormányrendelet-tervezet az állatvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésérőlAz állatvédelmi hatóságok új kijelölése 2027-tőlTervezet. Társadalmi egyeztetés: 2026. november 6–14., kihirdetve nincs

A cikk a törvénymódosítás paragrafusszámait a benyújtott T/1118. számú javaslat szerint idézi. Az állatvédelmi törvényt érintő rész (14–21. §) számozása és tartalma megegyezik a társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveggel. A szöveg a zárószavazásig módosító javaslatokkal változhat, ezért a hivatkozásokat a kihirdetés után újra ellenőrizni kell.

Mikortól mi változik?

Négy időpont

Jogi ellenőrzés:

  1. 2026. november 1.

    A járási hivatal kikerült az állatvédelmi hatóságok közül, a megyei kormányhivatal lépett a helyére.

    Hatályos

  2. 2027. január 1.

    Létrejön a Főhatóság központi szerve és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság. A központi szerv országos állatvédelmi hatóságként lép a Pest Megyei Kormányhivatal helyére.

    Kihirdetett Tervezet

  3. 2027. május 1.

    Fellebbezni lehet a területi állatvédelmi hatóság határozata ellen, másodfokon a központi szerv dönt.

    Törvényjavaslat

  4. 2027. július 1.

    A megyei kormányhivatalok állatvédelmi szervezeti egységei megyei Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságként beolvadnak a Főhatóságba.

    Kihirdetett

1. ábra. Források: 383/2016. Korm. rendelet 6/B–6/E. § (beiktatta a 273/2026. Korm. rendelet 9. §-a); 412/2026. Korm. rendelet 18. és 20. §; T/1118. számú javaslat 18. § és 36. § (4) bekezdés; rendelettervezet 1., 2., 4. és 10. §.
IdőpontMi történik?Forrás és státusz
2026. november 1.A járási hivatal kikerült az állatvédelmi hatóságok közül, a megyei kormányhivatal lépett a helyére383/2016. Korm. rendelet 6/B–6/E. §, hatályos. Beiktatta a 273/2026. Korm. rendelet 9. §-a
2027. január 1.Létrejön a Főhatóság központi szerve és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság412/2026. Korm. rendelet 18. §, kihirdetett
2027. január 1.A központi szerv országos állatvédelmi hatóságként lép a Pest Megyei Kormányhivatal helyéreRendelettervezet 1., 2. és 10. §, tervezet
2027. május 1.Fellebbezni lehet a területi állatvédelmi hatóság határozata ellen, másodfokon a központi szerv döntT/1118. számú javaslat 18. § és 36. § (4) bekezdés, törvényjavaslat. Rendelettervezet 4. §, tervezet
2027. július 1.A megyei kormányhivatalok állatvédelmi szervezeti egységei megyei Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságként beolvadnak a Főhatóságba412/2026. Korm. rendelet 20. §, kihirdetett

Hogyan épül fel az új hatósági rendszer?

A Főhatóság kétszintű szervezet lesz: egy országos illetékességű központi szervből és megyénként egy területi hatóságból áll. A szabályokat a 412/2026. (XI. 5.) Korm. rendelet tartalmazza, amely kihirdetett jogszabály, de a szervezeti része csak 2027-ben lép hatályba.

A Főhatóság két szintje

Élő Környezetért Felelős MinisztériumA miniszter irányítja a Főhatóságot.

Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság

Központi FőhatóságOrszágos illetékesség. Első- és másodfokú hatósági feladatok, a területi hatóságok felügyelete.2027. január 1-jétől
Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság2027. január 1-jétől
Megyei Élőkörnyezet-felügyeleti HatóságokA kormányhivatalok beolvadó egységeiből.2027. július 1-jétől

Nem része a Főhatóságnak

JegyzőAz önkormányzat szerve. A tervezet szerint állatvédelmi hatóság marad.
NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági hatáskörű megyei kormányhivatalA mezőgazdasági haszonállatok jólétének hatósága. Ez nem kerül a Főhatósághoz.
2. ábra. Források: 412/2026. Korm. rendelet 1., 9., 11., 16., 18. és 20. §; 383/2016. Korm. rendelet 5–6. §; rendelettervezet 1. § d) pont.

Országos szint: a Központi Főhatóság

A Főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, budapesti székhellyel (1. §). Központi szerve, a Központi Főhatóság országos illetékességgel láthat el első- és másodfokú hatósági feladatokat nyolc szakterületen, köztük az állatvédelemben (9. § e) pont).

A rendelet csak a szakterületeket sorolja fel. Azt, hogy a központi szerv konkrétan mely állatvédelmi ügyekben jár el, külön kijelölő rendeletnek kell meghatároznia. Ez ma még csak tervezet.

A Központi Főhatóság a hatósági ügyeken túl részt vesz a területi állatvédelmi hatóságok szakmai irányításában, útmutatókat és ellenőrzési segédanyagokat ad ki, és a területi hatóságot ellenőrzés lefolytatására hívhatja fel (10. §).

Területi szint: két lépcsőben

A területi szint átalakulása nem egy napon történik.

  1. 2027. január 1.: a Központi Főhatóság mellett csak a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság jön létre (18. § (2) bekezdés). A megyékben az elsőfokú ügyeket továbbra is a kormányhivatalok intézik.
  2. 2027. július 1.: a kormányhivatalok állatvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi és más érintett szervezeti egységei megyei Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságként beolvadnak a Főhatóságba (20. § (1) bekezdés). Az átkerülő elsőfokú ügyekben a kormányhivatal jogutódja a Főhatóság (20. § (2) bekezdés).

A két időpont között a kormányhivatalok állatvédelmi munkáját már a Központi Főhatóság felügyeli. Kötelező eljárásrendet adhat ki, adatszolgáltatásra és beszámolásra utasíthatja a kormányhivatalt (25–27. §).

Kapcsolat a minisztériummal és a kormányhivatalokkal

KérdésSzabályForrás
Ki irányítja a Főhatóságot?Az élő környezetért felelős miniszter412/2026. Korm. rendelet 1. §
Ki a Központi Főhatóság felügyeleti szerve az elsőfokú ügyeiben?A miniszter11. §
Ki a megyei Hatóság felügyeleti szerve és másodfoka?Felügyeleti szerve a Központi Főhatóság. Ha törvény megengedi a fellebbezést, a másodfok is ő16. §
Ki a mezőgazdasági haszonállatok jólétének hatósága?A NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal. Ez nem kerül a Főhatósághoz383/2016. Korm. rendelet 5–6. §
Hová tartozik a jegyző?A jegyző az önkormányzat szerve, nem része a Főhatóságnak, és a tervezet szerint állatvédelmi hatóság maradRendelettervezet 1. § d) pont

A kormányzati kommunikációban szerepelt egy legalább ötvenfős Zöld Őrség, amely állatkínzások és kutyaviadalok esetén is fellépne. A 412/2026. Korm. rendelet általunk áttekintett szövege ilyen nevű egységet nem nevez meg. A feladatai és a jogosítványai ezért jelenleg jogszabályból nem állapíthatók meg.

Mely állatvédelmi hatáskörök változnak?

Az anyagi jogi eszközök nem változnak: az ellenőrzés, a kötelezés, a bírság, az elszállítás és az elkobzás feltételei ugyanazok maradnak. Az változik, hogy ezeket melyik szerv alkalmazhatja, és hogy a döntés ellen milyen jogorvoslat van.

Az állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. törvény, Ávtv.) a legtöbb helyen csak annyit mond: „az állatvédelmi hatóság”. Hogy ez melyik szervet jelenti, azt kormányrendelet jelöli ki. Ma a 383/2016. Korm. rendelet 6/B–6/E. §-a, 2027-től a tervezet szerint egy új, önálló rendelet.

Ki miben jár el ma, és mit tartalmaz a tervezet?

Ki miben járna el 2027. január 1-jétől? Tervezet

JegyzőTerületi hatóságKözponti Főhatóság12345
  1. 1Csak a jegyző: a befogott kóbor állat elkobzása és elhelyezése.
  2. 2Csak a területi hatóság: veszélyes eb minősítése és tartási engedélye, állatotthon bejelentése és felügyelete, állatkísérletek engedélyezése.
  3. 3Csak a Központi Főhatóság: a kutyaviselkedési szakértők nyilvántartása, a képzés és vizsgáztatás szakmai felügyelete, az ebrendészeti telepek listája, 2027. május 1-jétől a fellebbezések elbírálása.
  4. 4Mindhárom eljárhat: hatósági ellenőrzés, kötelezés, állatvédelmi bírság, eltiltás, az állat elszállítása és elkobzása.
  5. 5A jegyző kikerül: intézkedés ismételt, súlyos kutyatámadás után.
3. ábra. A miniszter ellenőrzés keretében szintén eljárhat, az ábra őt nem jelöli. Források: 383/2016. Korm. rendelet 6/B–6/E. §; rendelettervezet 1–6. §.
Feladat (Ávtv.)Ma hatályos kijelölésTervezet 2027. január 1-jétől
Hatósági ellenőrzés (45/A. §)Megyei kormányhivatal, jegyző, ellenőrzés keretében a miniszterUgyanezek, valamint az országos állatvédelmi hatóság
Kötelezés, az állattartás megtiltása legfeljebb egy évre (42/E. § (1) és (3))Megyei kormányhivatal, jegyző, miniszterUgyanezek, valamint az országos állatvédelmi hatóság
Állatvédelmi bírság, helyszíni bírság, eltiltás (43. § (2), (2a), (9)–(12))Megyei kormányhivatal, jegyző, miniszterUgyanezek, valamint az országos állatvédelmi hatóság
Az állat elszállítása, elkobzása (45/B. §)Megyei kormányhivatal, jegyző, miniszterUgyanezek, valamint az országos állatvédelmi hatóság
Gyógyíthatatlanul szenvedő, gazdátlan állat életének kioltása (45. § (1))Megyei kormányhivatal, jegyző, miniszterUgyanezek, valamint az országos állatvédelmi hatóság
Létesítmény bezárása, engedély visszavonása (42/D. § (1))Megyei kormányhivatal, jegyző, miniszterUgyanezek, valamint az országos állatvédelmi hatóság
Intézkedés ismételt súlyos kutyatámadás után (42/D. § (2))Megyei kormányhivatal, jegyző, miniszterOrszágos és területi hatóság, miniszter. A jegyző kikerül
Kóbor állat elkobzása, elhelyezése (48/A. § (3)–(4))JegyzőJegyző
Veszélyes eb minősítése, tartási engedélye (24/A–24/C. §)Megyei kormányhivatalTerületi állatvédelmi hatóság, azaz a megyei kormányhivatal
Kutyaviselkedési szakértők nyilvántartása (24/A. § (7))Pest Megyei KormányhivatalOrszágos állatvédelmi hatóság
Állatotthon bejelentése és felügyelete (41. § (1))Megyei kormányhivatalTerületi állatvédelmi hatóság
Állatkísérletek engedélyezése (30–33. §)Megyei kormányhivatalTerületi állatvédelmi hatóság
Képzés és vizsgáztatás szakmai felügyelete (43/B. §)MiniszterOrszágos állatvédelmi hatóság
Ellenőrzés elrendelése jogerős állatkínzási ítélet után (43. § (13))MiniszterMiniszter
Veszélyes állatok tartása (21–23. §)Megyei kormányhivatal, az átszállításnál a Pest Megyei KormányhivatalTerületi természetvédelmi hatóság, azaz a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal. Az Ávtv. 40. § (5) bekezdése szerinti ügyben az országos természetvédelmi hatóság, amely a Központi Főhatóság lesz
Mezőgazdasági haszonállatok jóléteNÉBIH, élelmiszerlánc-biztonsági hatáskörű megyei kormányhivatalNem változik

Forrás: 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 5–6. és 6/B–6/E. §; rendelettervezet 1–6. §.

Mit kapna a Központi Főhatóság?

A tervezet szerint a Központi Főhatóság lenne az országos állatvédelmi hatóság, de nem járhatna el automatikusan minden ügyben. A 2. § (1) bekezdése szerint csak a kormányrendeletben hatáskörébe utalt ügyekben jár el. A 3. § (2) bekezdése szerint főszabályként a területi állatvédelmi hatóság az eljáró szerv.

A tervezet négyféle szerepet ad neki:

  • Kizárólagos országos feladatok: a kutyaviselkedési szakértők nyilvántartása és az állatvédelmi képzés szakmai felügyelete (5. § (1) bekezdés), valamint az ebrendészeti telepek listájának vezetése (14–15. §).
  • Párhuzamos elsőfokú hatáskör: ellenőrzés, kötelezés, bírság, eltiltás, elszállítás és elkobzás. Ezekben a területi hatóság, a jegyző és ellenőrzés keretében a miniszter mellett szerepel (6. § (1) bekezdés).
  • Másodfok: 2027. május 1-jétől elbírálná a területi állatvédelmi hatóság határozatai elleni fellebbezéseket (4. §).
  • Felügyeleti szerv: a területi állatvédelmi hatóság hatósági ügyeiben gyakorolná az Ákr. szerinti felügyeleti jogköröket (9. § (2) bekezdés). A szakmai irányító a miniszter maradna (9. § (1) bekezdés).

A tervezet nem mondja meg, hogy a párhuzamos hatásköröknél mikor járna el a központi szerv a megyei hatóság vagy a jegyző helyett. Ez a bizonytalanság részben ma is fennáll a jegyző és a kormányhivatal között.

Mi marad a jegyzőnél?

A jegyző a tervezet szerint állatvédelmi hatóság marad. Továbbra is ellenőrizhet, kötelezhet, bírságot szabhat ki, elrendelheti az állat elszállítását és elkobzását, és kizárólag ő jár el a befogott kóbor állatok ügyében.

Egy hatásköre szűnne meg: az ismételt, nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó kutyatámadás utáni intézkedések (Ávtv. 42/D. § (2) bekezdés) a tervezet 6. § (2) bekezdése szerint már nem tartoznának hozzá.

Mi változna magában az állatvédelmi törvényben?

A törvényjavaslat az Ávtv.-t néhány ponton módosítaná (a T/1118. számú javaslat 14–21. §-a):

  • A X. fejezet új 44. §-a megnyitná a fellebbezést, és kizárná, hogy a bíróság a perben megváltoztassa a hatóság döntését.
  • A veszélyes állatokkal és az ökológiai szempontból veszélyes fajokkal kapcsolatos ügyekben az „állategészségügyi”, illetve „állatvédelmi” hatóság helyébe a természetvédelmi hatóság lépne (21–23. §, 24/F. §, 48/B. §).
  • A 41. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség az állatotthonok mellett az ebrendészeti telepre és az ebrendészeti tevékenységre is kiterjedne.
  • A 3. § új 14. pontja meghatározná a mezőgazdasági haszonállatok jólétének fogalmát. Ez a határvonal a két hatósági rendszer között.
  • A 43. § (11) bekezdésében a jelentéstételre vagy gyakorlott személy igénybevételére kötelezés időtartama „2–8 év” helyett „meghatározott idő” lenne.

Nem módosul a javaslat szerint a 45/B. § (elszállítás, elkobzás), a 46. § (a jegyző döntése elleni fellebbezés kizárása) és a 48. § (a civil szervezetek ügyféli jogállása).

Hogyan működnének együtt a hatóságok?

A tervezet 7. §-a a mai szabályt veszi át. Ha az állatvédelmi hatóság az ellenőrzésen haszonállatot érintő jogsértést talál, jegyzőkönyvet vesz fel, és eljárást kezdeményez a haszonállat-jóléti hatóságnál vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél. Minden más esetben maga jár el hivatalból.

Az ebnyilvántartást továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti (Ávtv. 42/A. § (3) bekezdés). Az állatvédelmi hatóság ezért a javaslat szerint a veszélyessé nyilvánítást nem maga rögzítené, csak gondoskodna a rögzítéséről (42/A. § (1a) bekezdés).

Hová fordulhatnak az állatvédők?

A bejelentés címzettje a legtöbb ügyben 2027 közepéig ugyanaz marad, mint ma: a jegyző vagy a megyei kormányhivatal. Az alábbi hét helyzet azt mutatja meg, hol számolhatsz változással, és hol nem.

A település szerint illetékes hivatalt a Hivatalkereső segít megtalálni. Az eljárás menetét Az állatvédelmi hatósági eljárás lépésről lépésre című cikk részletezi.

1. Elhanyagolt, rossz körülmények között tartott kutya

Melyik hatóság jár el?

Ma a jegyző és a megyei kormányhivatal egyaránt eljárhat: ellenőrizhet, kötelezhet, bírságot szabhat ki, súlyos veszélyeztetésnél elszállíttathatja az állatot (383/2016. Korm. rendelet 6/D. §). A járási hivatalhoz címzett bejelentés 2026. november 1. óta rossz helyre megy. Budapesten a megyei szintű hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal (3. § (1) bekezdés).

Mit tehetsz?

Írásban tegyél bejelentést, bizonyítékokkal. Szervezetként hivatkozz az Ávtv. 48. § (1) bekezdésére, és kérd az eljárás megindítását. Mintát a szervezeti és a magánszemélyi bejelentéshez is találsz.

Mi változik?

A tervezet szerint 2027. január 1-jétől a Központi Főhatóság is szerepel az eljárni jogosult szervek között, de az elsődleges címzett a megyei hatóság és a jegyző marad. A megyei kormányhivatal állatvédelmi egysége 2027. július 1-jén megyei Élőkörnyezet-felügyeleti Hatósággá alakul.

Mi bizonytalan?

Nem tudható, hogy a Központi Főhatóság fogad-e majd közvetlen lakossági bejelentést egyedi tartási ügyben, és milyen csatornán.

2. Illegális kutyaszaporító

Melyik hatóság jár el?

A szaporítóügy több hatóságot érint egyszerre. A tartási körülmények miatt az állatvédelmi hatóság (jegyző, megyei kormányhivatal) jár el. Az oltás, a chip és az ebnyilvántartás az élelmiszerlánc-felügyelethez, az adózás a NAV-hoz tartozik. Állatkínzás gyanúja esetén a rendőrség az illetékes (Btk. 244. §; a szaporítással összefüggő, tíznél több állatot érintő elkövetést a (4) bekezdés súlyosabban bünteti).

Mit tehetsz?

A bejelentést érdemes minden érintett szervnek külön, a saját hatáskörére szabva megküldeni. A részleteket az Illegális szaporítók című cikk, a feljelentés mintáját a Feljelentés állatkínzás miatt című sablon tartalmazza.

Mi változik?

Csak az állatvédelmi ág szervezete, az előző pontban leírtak szerint. Az élelmiszerlánc-felügyeleti, az adóhatósági és a büntetőjogi ágat az átszervezés nem érinti.

Mi bizonytalan?

A tervezet a nagy létszámú, megyéken átívelő szaporítóügyeket nem utalja kifejezetten a központi szervhez. A kutya- és macskatartó telepek új uniós követelményeinek hatósági felügyeletéről az áttekintett szövegek nem rendelkeznek. Az uniós szabályokról külön cikk szól.

3. Súlyosan sérült vagy közvetlen veszélyben lévő állat

Melyik hatóság jár el?

Ha bűncselekmény gyanúja vagy életveszély áll fenn, a rendőrséget kell hívni (112). Az állat elszállítását az állatvédelmi hatóság rendelheti el, ha a tartás az állat egészségét súlyosan veszélyezteti (Ávtv. 45/B. § (1) bekezdés). Gazdátlan, gyógyíthatatlanul szenvedő állat életének fájdalommentes kioltásáról is az állatvédelmi hatóság gondoskodik (45. § (1) bekezdés).

Mit tehetsz?

Telefonon és írásban is jelezd a helyzetet, és kérj azonnali intézkedést. Jegyezd fel az ügyintéző nevét és az iktatószámot. Az állatot hatósági döntés nélkül ne vidd el a tartótól, mert ez az ügy és a bizonyítás ellen dolgozhat. A bizonyítékok rögzítéséhez az Állatkínzás bizonyítása című cikk ad segítséget.

Mi változik?

A 45. és a 45/B. § szövege nem módosul. A tervezet szerint ezekben az ügyekben a Központi Főhatóság is eljárhatna.

Mi bizonytalan?

Egyik áttekintett szöveg sem ír elő hatósági ügyeletet vagy kötelező kivonulási időt. A beharangozott Zöld Őrség feladatköre jogszabályból nem állapítható meg. Arra tehát, hogy sürgős esetben gyorsabb lesz a hatósági fellépés, ma nincs jogszabályi garancia.

4. Hatóság által elszállított állatok elhelyezése

Melyik hatóság jár el?

Az a hatóság, amelyik az elszállítást elrendelte. Az állat a tulajdonos költségére „megfelelő helyre” kerül. Ha a tartó a kitűzött határidőig nem rendezi a tartás feltételeit, a hatóság elkobozza az állatot, és gondoskodik a tulajdonjog átruházásáról vagy a végleges elhelyezésről (Ávtv. 45/B. § (2) bekezdés). Az elkobzott állat az állam tulajdonába kerül (45/C. §).

Mit tehetsz?

Befogadó szervezetként kérj írásos megkeresést vagy megállapodást. Ebben szerepeljen, melyik döntés alapján érkezik az állat, ki viseli a tartás és az állatorvosi ellátás költségét, és ki a kapcsolattartó. Átvételkor dokumentáld az állat állapotát.

Mi változik?

Az elhelyezés szabályai nem. A fellebbezés megnyílása viszont hatással lehet az időzítésre: 2027. május 1-jétől a tulajdonos a megyei hatóság elkobzást kimondó határozata ellen fellebbezhet. Amíg a határozat nem végleges, az állat tulajdonjoga főszabály szerint nem rendezhető, kivéve ha a hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja (Ákr. 84. §).

Mi bizonytalan?

A tervezetek nem hoznak létre befogadóhelyi hálózatot, és nem rendezik a befogadó szervezetek költségtérítését. A büntetőeljárásban lefoglalt állatokra más szabályok vonatkoznak, ezeket az átszervezés nem érinti. A büntetőügyben elkobzott állatra viszont az Ávtv. elkobzási szabályait kell alkalmazni (45/D. §).

5. Állatotthon működésének hatósági ellenőrzése

Melyik hatóság jár el?

Az állatmenhely és az állatpanzió létesítését a megyei kormányhivatalnak kell bejelenteni (Ávtv. 41. § (1) bekezdés, 383/2016. Korm. rendelet 6/C. § (2) bekezdés). A szolgáltatás felügyeletét az állatotthon helye szerint illetékes, állatvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal látja el (51. § c) pont). Súlyos jogsértésnél a hatóság a létesítményt vagy egy részét bezárathatja (Ávtv. 42/D. § (1) bekezdés h) pont).

Mit tehetsz?

Üzemeltetőként az eljárásban ügyfél vagy: megilleti az iratbetekintés, a nyilatkozattétel és a jogorvoslat joga. Tartsd naprakészen a működési szabályzatot és a nyilvántartásokat.

Mi változik?

A tervezet szerint a felügyelet a területi állatvédelmi hatóságnál marad (8. §). Ha a törvényjavaslatot elfogadják, 2027. május 1-jétől a megyei hatóság határozata ellen fellebbezhetsz a Központi Főhatósághoz. Ez az üzemeltetőknek valódi új lehetőség, mert ma csak a bíróság előtt lehet vitatni a döntést.

Mi bizonytalan?

Nem ismert, hogy a Központi Főhatóság ad-e ki egységes ellenőrzési útmutatót az állatotthonokra. Erre a 412/2026. Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés h) pontja lehetőséget ad, de kötelezettséget nem ír elő.

6. Vadon élő, sérült állat mentése

Melyik hatóság jár el?

Ez a fajtól függ. Védett fajnál a természetvédelmi hatóság, vadászható fajnál a vadászati hatóság és a vadászatra jogosult, nem védett és nem vadászható fajnál az állatvédelmi hatóság az érintett.

Mit tehetsz?

Védett fajnál a szállítás megkezdése előtt tájékoztasd a megtalálás helye szerint illetékes természetvédelmi hatóságot, amely megmondja, melyik mentőközpontba kerülhet az állat (348/2006. Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés). Vadászható fajnál a vadászatra jogosultat vagy a vadászati hatóságot értesítsd. Engedély nélkül egyik esetben se tartsd magadnál az állatot.

Mi változik?

Csak a természetvédelmi és az állatvédelmi hatóság szervezete. A mentés jogi feltételei nem. A részleteket a cikk Vadállatmentés és természetvédelmi ügyek című része tartalmazza.

Mi bizonytalan?

A természetvédelmi hatóságokat kijelölő rendelet 2027-es módosítása nem volt az áttekintett szövegek között, ezért a védett fajoknál megkeresendő szerv pontos megnevezése még nem ismert. Az sem szabályozott, hogyan egyeztet 2027. július 1. után a Főhatóság megyei hatósága a kormányhivatalnál maradó vadászati hatósággal.

7. Hatósági mulasztás vagy elhúzódó eljárás

Kihez fordulhatsz?

Ma a jegyző mulasztása esetén a megyei kormányhivatalhoz. A megyei kormányhivatal állatvédelmi ügyeiben a szakmai irányító az élő környezetért felelős miniszter (383/2016. Korm. rendelet 2. § (2a) bekezdés).

Mit tehetsz?

Először írásban kérj tájékoztatást és intézkedést az eljáró hatóságtól, ehhez mintát is találsz. Ha ez eredménytelen, jelezd a mulasztást a felügyeleti szervnek. Ügyfélként további eszközök is rendelkezésedre állnak, ezeket a következő részek ismertetik.

Mi változik?

A tervezet szerint 2027. január 1-jétől a megyei állatvédelmi hatóság felügyeleti szerve a Központi Főhatóság lenne (9. § (2) bekezdés). A megyei hatóság mulasztását tehát nem a minisztériumnak, hanem neki kellene jelezni.

Mi bizonytalan?

A tervezet nem mondja ki, hogy 2027-től ki a jegyző felügyeleti szerve állatvédelmi ügyben. A 9. § csak a területi állatvédelmi hatóságról rendelkezik. A kormányhivatalokról szóló T/1104. számú törvényjavaslat 17. §-a szerint a jegyző felügyeleti szerve főszabályként a kormányhivatal maradna, de ez a javaslat sincs még elfogadva.

Mi történik a folyamatban lévő ügyekkel?

A folyamatban lévő ügyek nem szűnnek meg, és nem kell őket újraindítani: az átkerülő hatáskörökkel együtt az ügyeket is a jogutód szerv viszi tovább. Ezt a már kihirdetett 412/2026. Korm. rendelet mondja ki.

Melyik szerv ügyei?Ki viszi tovább?Mikortól?Forrás
A minisztériumtól átkerülő hatáskörökFőhatóság2027. január 1.18. § (6) bekezdés
A Pest Megyei Kormányhivataltól átkerülő országos hatáskörökFőhatóság2027. január 1.19. § (1) bekezdés
A megyei kormányhivataloktól átkerülő elsőfokú hatáskörökFőhatóság, a megyei Hatóságon keresztül2027. július 1.20. § (2) bekezdés

A jogutódlás a folyamatban lévő bírósági és végrehajtási eljárásokra is kiterjed. Az átvett ügyeket egy ideig a korábbi informatikai rendszerekben intézik tovább (24. §).

A jegyzőnél folyó ügyeket az átszervezés nem érinti, mert a jegyző hatásköre nem kerül a Főhatósághoz.

Mire figyelj a gyakorlatban?

  • Őrizd meg minden beadványod iktatószámát és a beküldés visszaigazolását. Az átadás után ezekkel tudsz az ügyre hivatkozni.
  • A megyei ügyekben 2027. július 1. körül kérdezz rá, melyik szervezeti egység és melyik ügyintéző vette át az ügyet.
  • A határidőket a hatóság átalakulása nem írja felül. Az áttekintett szövegek nem tartalmaznak olyan szabályt, amely az átadás miatt meghosszabbítaná az ügyintézési határidőt.

Amit az átmenetről még nem tudunk

A törvényjavaslat és a kijelölő rendelet tervezete nem tartalmaz átmeneti szabályt arra, hogy a 2027. május 1. előtt indult ügyekben lehet-e már fellebbezni. Az sem dönthető el belőlük, hogy a döntés meghozatalának vagy közlésének napja számít-e.

A gyakorlati kapaszkodó a határozat jogorvoslati tájékoztatója lesz. A hatóságnak a döntésben tájékoztatnia kell a jogorvoslat lehetőségéről (Ákr. 81. § (1) bekezdés). Ha a tájékoztatás szerinted téves, kérj jogászi segítséget, mielőtt a határidő lejár.

A kijelölő rendelet tervezete 2027. január 1-jétől a megyei kormányhivatalt nevezi meg területi állatvédelmi hatóságként. A 412/2026. Korm. rendelet szerint viszont ennek állatvédelmi egysége fél évvel később beolvad a Főhatóságba. A kijelölést ezért 2027. július 1-jéig várhatóan újra módosítani kell, de ilyen szöveg még nem jelent meg.

Jogorvoslat és hatósági mulasztások

Ma az állatvédelmi hatóság határozata ellen nincs fellebbezés, csak közigazgatási per. A törvényjavaslat szerint 2027. május 1-jétől a megyei hatóság határozata ellen fellebbezni lehetne a Központi Főhatósághoz. A fellebbezés joga azonban az ügyfelet illeti meg, a bejelentőt önmagában nem.

Mit tehetsz a határozat ellen?

Ma, minden állatvédelmi határozatnál Hatályos

  1. HatározatAz állatvédelmi hatóság döntése.
  2. Közigazgatási per30 napon belül, a döntést hozó hatóságnál benyújtva.

2027. május 1-jétől, a megyei hatóság határozatánál Törvényjavaslat

  1. HatározatA megyei hatóság döntése.
  2. Fellebbezés15 napon belül, indokolással.
  3. Központi FőhatóságMásodfokon dönt.
  4. Közigazgatási perCsak a fellebbezés elbírálása után.

A jegyző határozatánál Nem tisztázott

  1. HatározatA jegyző döntése.
  2. Várhatóan továbbra is perA 46. § nem módosul, a tervezet nem jelöl ki másodfokot.
4. ábra. Források: Ákr. 114., 116. és 118. §; Kp. 39. § (1) bekezdés; törvényjavaslat szerinti új Ávtv. 44. §; rendelettervezet 4. §.

A mai helyzet: közvetlenül a bírósághoz

Fellebbezni csak akkor lehet, ha törvény kifejezetten megengedi (Ákr. 116. § (1) bekezdés). Az állatvédelmi törvény ma nem enged fellebbezést. A jegyző határozata ellen az Ákr. főszabályként adna fellebbezést (116. § (2) bekezdés a) pont), de az Ávtv. 46. §-a ezt kizárja, amire az Ákr. 116. § (5) bekezdése lehetőséget ad.

A jogorvoslat ezért a közigazgatási per. A keresetlevelet a döntés közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani annál a hatóságnál, amelyik a döntést hozta (Kp. 39. § (1) bekezdés).

Mi változna 2027. május 1-jétől?

A törvényjavaslat az Ávtv. X. fejezetét új szöveggel váltaná fel. Az új 44. § két szabályt tartalmaz:

  • Az állatvédelmi hatóság határozatával szemben fellebbezésnek van helye. Kivétel a mezőgazdasági haszonállatok jóléte ügyében kijelölt hatóság határozata.
  • A közigazgatási perben a bíróság a hatóság döntését nem változtathatja meg. Megsemmisítheti vagy hatályon kívül helyezheti, és új eljárásra kötelezheti a hatóságot, de helyette nem dönthet.

A másodfokú hatóság a Központi Főhatóság lenne, azokban az ügyekben, amelyekben a területi állatvédelmi hatóság határozata ellen van fellebbezés (rendelettervezet 4. §).

A fellebbezés három gyakorlati következménnyel jár:

  1. Rövidebb határidő. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a döntést hozó hatóságnál, és meg kell indokolni (Ákr. 118. §).
  2. A per csak ezután jön. Ha a döntés fellebbezhető, bírósághoz csak akkor lehet fordulni, ha valaki fellebbezett, és a fellebbezést elbírálták (Ákr. 114. § (1) bekezdés).
  3. A régi reflex megfordul. Ma az a hiba, ha valaki per helyett fellebbez. 2027 májusa után a megyei határozatoknál az lenne a hiba, ha fellebbezés nélkül azonnal perelne.

Melyik döntés ellen mi lenne a jogorvoslat?

Ki hozta a határozatot?MaA javaslat és a tervezet szerint 2027. május 1-jétől
Megyei kormányhivatal, később megyei HatóságKözigazgatási per, 30 napFellebbezés 15 napon belül a Központi Főhatósághoz, utána per
JegyzőKözigazgatási per, 30 napVárhatóan továbbra is per. A 46. § nem módosul, és a tervezet a jegyző döntéseihez nem jelöl ki másodfokú hatóságot
Központi Főhatóság elsőfokonNincs ilyenPer. A tervezet nem jelöl ki fölé másodfokot, kijelölt másodfok nélkül pedig nincs fellebbezés (Ákr. 116. § (4) bekezdés d) pont)
MiniszterKözigazgatási perPer (Ákr. 116. § (4) bekezdés a) pont)
Haszonállat-jóléti hatóságKözigazgatási perPer, a javaslat kifejezetten kiveszi a fellebbezés alól

A jegyzőre vonatkozó sor bizonytalan. Az új 44. § (1) bekezdése általánosan fogalmaz, a változatlanul maradó 46. § viszont a jegyző döntésénél kizárja a fellebbezést. A két szabály viszonyát a végleges törvényszöveg vagy a gyakorlat fogja tisztázni.

Ki fellebbezhet? A bejelentő és az ügyfél közötti különbség

Fellebbezni az ügyfél jogosult, valamint az, akire a döntés rendelkezést tartalmaz (Ákr. 116. § (1) bekezdés). A bejelentés megtétele önmagában senkit sem tesz ügyféllé.

Ki vagy az ügyben?Ügyfél vagy?Mit jelent ez?
Magánszemély bejelentőFőszabály szerint nemNincs iratbetekintési és jogorvoslati jogod. Értesítést a közérdekű bejelentés szabályai szerint kapsz
Akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érintiIgen (Ákr. 10. § (1) bekezdés)Teljes ügyféli jogok. Hogy fennáll-e a közvetlen érintettség, azt a hatóság esetenként dönti el
Állatvédelmi civil szervezet az általa kezdeményezett eljárásbanIgen (Ávtv. 48. § (1) bekezdés)Teljes ügyféli jogok, beleértve a fellebbezést és a perindítást
Állatvédelmi civil szervezet más által vagy hivatalból indított eljárásbanA 48. § (1) bekezdése alapján nemCsak akkor vagy ügyfél, ha a közvetlen érintettséget igazolni tudod
Az állat tartója, az állatotthon üzemeltetőjeIgenA rá vonatkozó döntés ellen jogorvoslattal élhet

Az Ávtv. 48. § (1) bekezdésének három feltétele van. A szervezet a civil törvény szerinti civil szervezet legyen, a tevékenysége az állatok védelmére irányuljon, és az eljárást állatvédelmi jogszabály megsértése miatt ő maga kezdeményezze. Ezt a szabályt a törvényjavaslat nem módosítja.

Szervezetként ezért a bejelentésben kifejezetten kérd az eljárás megindítását, és hivatkozz a 48. § (1) bekezdésére. Ha a hatóság az ügyféli jogállásodat végzéssel megtagadja, az a végzés önállóan megtámadható (Ákr. 112. § (2) bekezdés b) pont). Az ügyféli jogok gyakorlásához mintakérelmet is találsz.

Két korlátot ügyfélként is érdemes szem előtt tartani:

  • Fellebbezni csak határozat ellen lehet. Ha a hatóság nem indít eljárást, vagy az ellenőrzést jogsértés megállapítása nélkül zárja le, nincs mit megfellebbezni. Ilyenkor a mulasztás elleni eszközök maradnak.
  • A fellebbezésben csak a döntéssel közvetlenül összefüggő jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni, új tényre pedig csak korlátozottan (Ákr. 118. § (1)–(2) bekezdés).

Mit kap a bejelentő, ha nem ügyfél?

A bejelentésedet közérdekű bejelentésként kell kezelni. A 2023. évi XXV. törvény szerint a szerv 30 napon belül intézi el, és a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről, az indokok megjelölésével, írásban értesít (3. § és 5. §). Ha nem a megfelelő szervhez küldted, nyolc napon belül át kell tennie az illetékeshez (2. § (2) bekezdés).

Ez az értesítés nem határozat, ezért nem támadható meg fellebbezéssel vagy perrel.

Mit tehetsz, ha a hatóság nem intézkedik?

  1. Tájékoztatás- és intézkedéskérés. Írásban, az iktatószámra hivatkozva kérdezz rá az ügy állására.
  2. Jelzés a felügyeleti szervnek. Ha a hatóság határidőben nem jár el, a felügyeleti szerv utasítja az eljárás lefolytatására (Ákr. 15. § (2) bekezdés). A felügyeleti szerv hivatalból dönt arról, hogy fellép-e. A bejelentő ezt nem kényszerítheti ki.
  3. Mulasztási per. Ha nincs felügyeleti szerv, vagy az nem intézkedik, a közigazgatási bíróság kötelezheti a hatóságot az eljárásra. Ehhez ügyféli jogállás vagy közvetlen érintettség kell, a bejelentés önmagában nem elég. A feltételeket Az állatvédelmi hatósági eljárás lépésről lépésre című cikk ismerteti.
  4. Kiegészítő utak. Az ügyészség és az alapvető jogok biztosa is megkereshető, de ezek nem helyettesítik a jogorvoslati határidőket. Bűncselekmény gyanúja esetén a feljelentés a hatósági ügytől függetlenül megtehető.

Mit jelent a Főhatóság ellenőrző szerepe?

A Központi Főhatóság három módon hathat a megyei hatóságok munkájára.

  • Felügyeleti szervként: a megyei Hatóság felügyeleti szerve lesz (412/2026. Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés). A tervezet szerint már 2027. január 1-jétől ő gyakorolná a területi állatvédelmi hatóság feletti felügyeleti jogköröket.
  • Szakmai irányítással: eljárásrendet és útmutatót adhat ki, beszámoltathat (26–27. §).
  • Egyedi ügyben: a területi hatóságot ellenőrzés lefolytatására hívhatja fel (10. § (3) bekezdés c) pont).

Ezek hatóságon belüli eszközök. A bejelentőnek vagy az ügyfélnek egyik sem ad alanyi jogot arra, hogy a központi szerv az ügyét magához vonja vagy az alsóbb hatóságot utasítsa.

Vadállatmentés és természetvédelmi ügyek

Az átszervezés a vadon élő állatok mentésének jogi feltételein nem változtat. Sem a törvényjavaslat, sem a rendelettervezet nem hoz létre új mentési jogcímet, engedélytípust vagy bejelentési rendet. A természetvédelmi hatóság szervezete és a döntései elleni jogorvoslat változik.

Négy külön jogterület

Egy sérült vadállat ügyében négy szabályrendszer találkozik. Az, hogy melyik az irányadó, a fajtól függ.

Sérült vadállat: a faj dönt

Milyen fajú az állat?

  • Védett fajTermészetvédelmi hatóságA mentési szállítás előtt tájékoztatni kell, ő mondja meg, melyik mentőközpontba kerülhet az állat.Mi változik? A hatóság szervezete és a jogorvoslat. A mentés feltételei nem.
  • Vadászható fajVadászati hatóság és a vadászatra jogosultA hatályos szabályozás mentési vagy rehabilitációs célú létesítménytípust nem ismer.Mi változik? Semmi. A vadászat nem szerepel a Főhatóság feladatai között.
  • Nem védett, nem vadászható fajÁllatvédelmi hatóságAz Ávtv. 45. § (1) bekezdése irányadó.Mi változik? A hatóság szervezete. A szabály nem.
5. ábra. Bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrség jár el, ezt az átszervezés nem érinti. Források: Tvt. 43. §; 348/2006. Korm. rendelet 2. és 7. §; Vtv. 9. és 27/A. §; Ávtv. 45. § (1) bekezdés.
JogterületFő szabályHatóság maMi változik?
Természetvédelem (védett fajok)Tvt. 43. §, 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletTerületi természetvédelmi hatóság (megyei kormányhivatal), országos ügyekben a Pest Megyei Kormányhivatal (625/2022. Korm. rendelet)A szervezet: országos szint 2027. január 1-jétől, megyei szint július 1-jétől a Főhatóság. Fellebbezés a javaslat szerint 2027. május 1-jétől
Vadászat (vadászható fajok)Vtv. 9. § és 27/A. §Vadászati hatóság (megyei kormányhivatal), az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter felügyelete alatt (383/2016. Korm. rendelet 59–60. §)Az áttekintett szövegek szerint semmi. A vadászat nem szerepel a Főhatóság feladatai között
Állatvédelem (minden gerinces)Ávtv. 6. § és 45. § (1) bekezdésÁllatvédelmi hatóság (jegyző, megyei kormányhivatal)A szervezet, a cikk korábbi részei szerint
BüntetőjogBtk. 242–243. § (természetkárosítás), 244. § (állatkínzás), 245. § (orvvadászat)Rendőrség, ügyészség, bíróságAz átszervezés nem érinti

Hogyan kapcsolódik egymáshoz az állatvédelem és a természetvédelem?

Szervezetileg közelebb kerül egymáshoz a kettő: 2027. július 1-jétől mindkét hatósági feladatot a megyei Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság látja el, a másodfok mindkét területen a Központi Főhatóság (412/2026. Korm. rendelet 12. és 16. §). A hatáskörök azonban jogilag külön maradnak. Az állatvédelmi hatóság ettől nem dönthet természetvédelmi engedélyről, és fordítva sem.

A törvényjavaslat néhány hatáskört kifejezetten a természetvédelmi hatósághoz rendel. Ilyen a veszélyes állatok tartásának engedélyezése és nyilvántartása (Ávtv. 21–23. §), valamint az ökológiai szempontból veszélyes fajok tartási tilalmának érvényesítése (24/F. és 48/B. §). Az egzotikus és veszélyes állatokkal kapcsolatos bejelentések címzettje ezért változhat.

Védett fajok: mi marad és mi változik?

A védett állat egyedének befogásához és tartásához a természetvédelmi hatóság engedélye kell (Tvt. 43. § (2) bekezdés). A sérült egyed mentőközpontba juttatása, a „mentési szállítás” nem minősül tartásnak. A szállítás megkezdése előtt azonban tájékoztatni kell a megtalálás helye szerint illetékes természetvédelmi hatóságot, amely megmondja, melyik mentőközpontba kerülhet az állat (348/2006. Korm. rendelet 2. § és 7. § (1) bekezdés).

Ezek a szabályok a törvényjavaslat szerint nem módosulnak. A javaslat a természetvédelmi törvényben két dolgot változtatna: új 76/C. §-sal megnyitná a fellebbezést a természetvédelmi hatóság határozatai ellen, és pontosítaná a védett területek nyilvántartásának vezetését (67. § (3) bekezdés).

A mentőhelyeknek ebből az következik, hogy változhat a megkeresendő hivatal neve és elérhetősége, és az engedélyügyben hozott megyei határozat ellen 2027 májusától fellebbezni lehetne. Az engedélyezés tartalmi feltételei nem változnak.

A természetvédelmi hatóságok kijelölését a Főhatósághoz igazító kormányrendelet-tervezet szerint az országos természetvédelmi hatóság 2027. január 1-jétől a Pest Megyei Kormányhivatal helyett a Központi Főhatóság lenne (10. § a) pont). A fokozottan védett állatfajok engedélyügyei ezért hozzá kerülnének, mert ezekben ma is az országos hatóság jár el (625/2022. Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés). A védett fajok ügyeiben a területi hatóság maradna a megyei kormányhivatal.

Ugyanez a tervezet a területi természetvédelmi hatóság felügyeleti szervévé a miniszter helyett az országos hatóságot tenné (4. §), és 2027. május 1-jétől őt jelölné ki másodfokú hatóságnak (7. § (2) bekezdés, 11. § (2) bekezdés). A tervezet nincs kihirdetve.

Vadászható fajok: az átszervezés nem érinti

A vad az állam tulajdona, a vadászterületen befogott vad pedig a vadászatra jogosulté (Vtv. 9. §). Vadászható faj egyedét zárt térben tartani csak a vadászati hatóság engedélyével lehet (Vtv. 27/A. §). A hatályos szabályozás mentési vagy rehabilitációs célú létesítménytípust nem ismer. Ezt a hiányt a Vadmentés Magyarországon című cikk mutatja be részletesen.

A törvényjavaslat tizenöt törvényt módosítana, a vadászati törvény nincs köztük. A vadászati hatóság kijelöléséhez a rendelettervezet sem nyúl hozzá. A vadászható fajok mentésének jogi helyzete tehát az átszervezés után is ugyanaz marad, mint ma.

Hol keletkezhet új bizonytalanság?

Ma a megyei kormányhivatal egy szervezetként látja el a természetvédelmi, az állatvédelmi és a vadászati hatósági feladatokat. 2027. július 1-jétől az első kettő a Főhatósághoz kerül, a vadászati hatóság pedig a kormányhivatalnál marad. A beolvadó szervezeti egységek felsorolásában vadászati egység nem szerepel (412/2026. Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés).

Egy sérült vadászható állat ügyében ezért két külön szervezet, két külön miniszter irányítása alatt lesz érintett. A köztük lévő egyeztetés rendjéről az áttekintett szövegek nem rendelkeznek.

A nem védett és nem vadászható fajoknál az Ávtv. 45. § (1) bekezdése irányadó. Ha az állat szabad életre és fogságban tartásra is alkalmatlan, és a szenvedése nem szüntethető meg, az állatvédelmi hatóság gondoskodik az életének fájdalommentes kioltásáról. Ez a szabály sem módosul.

Összegezve

A szervezeti átalakítás önmagában nem oldja meg a vadállatmentés szabályozási hiányait. Ehhez a természetvédelmi, a vadászati és az állatvédelmi anyagi jog módosítására volna szükség, amit a most ismert javaslatok nem tartalmaznak. Az alapítvány szabályozási javaslatáról a Vadrehabilitáció oldalon olvashatsz.

Összehasonlító táblázat

A táblázat a mezőgazdasági haszonállatok jólétén kívüli ügyeket foglalja össze. A „Tervezett új hatóság” oszlop a rendelettervezeten és a törvényjavaslaton alapul, ezért a kihirdetésig változhat.

ÜgytípusKorábbi vagy jelenlegi hatóságTervezett új hatóságMi változik?Jogi státusz
Elhanyagolt, rosszul tartott kedvtelésből tartott állat2026. október 31-ig a járási hivatal is, november 1. óta a jegyző és a megyei kormányhivatalJegyző és megyei kormányhivatal, 2027. július 1-jétől megyei Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság. Párhuzamosan a Központi FőhatóságA megyei szerv neve és szervezete. A megyei határozat ellen fellebbezésMai kijelölés: hatályos. Beolvadás: kihirdetett. Új kijelölés: tervezet. Fellebbezés: törvényjavaslat
Illegális szaporító, a tartási körülmények tekintetébenJegyző, megyei kormányhivatalUgyanaz, mint az előző sorbanCsak az állatvédelmi ág szervezete. Az élelmiszerlánc-felügyelet, a NAV és a rendőrség szerepe nemTervezet
Sürgős elszállítás, elkobzás (Ávtv. 45/B. §)Jegyző, megyei kormányhivatal, ellenőrzés keretében a miniszterUgyanezek és a Központi FőhatóságAz elrendelés feltételei nem. Új eljárni jogosult szervTervezet
Elszállított, elkobzott állat elhelyezéseAz elrendelő hatóságAz elrendelő hatóságA szabályok nem. A fellebbezés miatt a döntés később válhat véglegesséTörvényjavaslat
Állatotthon bejelentése, szolgáltatásfelügyeleteMegyei kormányhivatalTerületi állatvédelmi hatóságA hatáskör nem. A megyei határozat ellen fellebbezésTervezet, törvényjavaslat
Kóbor állat befogás utáni ügyeiJegyzőJegyzőNem változikHatályos, a tervezet megtartja
Veszélyes eb minősítése és tartásaMegyei kormányhivatalTerületi állatvédelmi hatóságA megyei határozat ellen fellebbezésTervezet, törvényjavaslat
Veszélyes állatfajok tartásaMegyei kormányhivatal, átszállításnál a Pest Megyei KormányhivatalTermészetvédelmi hatóságA hatóság típusa: állatvédelmi helyett területi természetvédelmi hatóság. A megyei szerv ugyanaz maradTörvényjavaslat, tervezet
Országos nyilvántartások (kutyaviselkedési szakértők, ebrendészeti telepek listája)Pest Megyei Kormányhivatal, illetve NÉBIHKözponti FőhatóságA nyilvántartást vezető szervTervezet
Védett faj sérült egyedének mentéseTerületi természetvédelmi hatóság (megyei kormányhivatal)2027. július 1-jétől megyei Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság, másodfokon a Központi FőhatóságA szervezet és a jogorvoslat. A mentés feltételei nemBeolvadás: kihirdetett. Fellebbezés: törvényjavaslat
Vadászható faj sérült egyedeVadászati hatóság (megyei kormányhivatal), vadászatra jogosultNincs tervezett változásNem változikHatályos
A megyei állatvédelmi hatóság mulasztásaSzakmai irányító: az élő környezetért felelős miniszterFelügyeleti szerv: Központi FőhatóságA jelzés címzettjeTervezet. A megyei Hatóság feletti felügyelet 2027. július 1-jétől kihirdetett
Jogorvoslat a megyei hatóság határozata ellenKözigazgatási perFellebbezés a Központi Főhatósághoz, utána perÚj fellebbezési szint 2027. május 1-jétőlTörvényjavaslat, tervezet
Jogorvoslat a jegyző határozata ellenKözigazgatási perVárhatóan közigazgatási perNem tisztázottNem tisztázott
Mezőgazdasági haszonállatok jóléteNÉBIH, élelmiszerlánc-biztonsági hatáskörű megyei kormányhivatalNincs tervezett változásNem változik, fellebbezés itt nem nyílikHatályos

Gyakran ismételt kérdések

Hová küldjem most az állatvédelmi bejelentést?

Kedvtelésből tartott állat ügyében a tartás helye szerinti jegyzőhöz vagy a megyei kormányhivatalhoz. A járási hivatal 2026. november 1. óta nem állatvédelmi hatóság. Ez 2026 végéig biztosan így marad.

Kell-e 2027-től a Főhatósághoz fordulnom?

Egyedi tartási ügyben a tervezet szerint továbbra is a megyei hatóság és a jegyző az elsődleges címzett. A Központi Főhatóság főként másodfokként, felügyeleti szervként és néhány országos nyilvántartás vezetőjeként jelenik meg. A kijelölő rendelet még nincs kihirdetve.

Fellebbezhetek-e bejelentőként?

Nem. A fellebbezés az ügyfelet illeti meg, és a bejelentés önmagában nem tesz ügyféllé. Az állatvédelmi civil szervezet az általa kezdeményezett eljárásban a törvény erejénél fogva ügyfél (Ávtv. 48. § (1) bekezdés), így ő élhet majd fellebbezéssel.

Lesz-e fellebbezés a jegyző döntése ellen?

A most ismert szövegek alapján nem valószínű. Az Ávtv. 46. §-át a javaslat nem módosítja, és a rendelettervezet csak a területi hatóság határozataihoz jelöl ki másodfokot. A kérdést a végleges törvényszöveg dönti el.

Mi lesz a már folyamatban lévő ügyemmel?

A jogutód hatóság viszi tovább, újra benyújtani nem kell. A megyei kormányhivatalok ügyeit 2027. július 1-jétől a Főhatóság megyei hatósága intézi. Az iktatószámot és a beadványok visszaigazolását őrizd meg.

Könnyebb lesz-e sérült vadállatot menteni?

Az átszervezéstől önmagában nem. A mentés engedélyezési és bejelentési szabályai nem módosulnak, a vadászható fajok mentésének jogi háttere pedig továbbra is hiányzik.

Gyorsabb lesz-e a hatósági fellépés?

Ezt ma nem lehet megmondani. A jogszabályok a szervezetet és a jogorvoslatot alakítják át. Ügyintézési határidőt, ügyeletet vagy létszámot az állatvédelmi ügyekre nem írnak elő.

Hivatalos jogforrások és további dokumentumok

A hivatkozások a 2026. november 21-én elérhető szövegállapotra mutatnak. A Nemzeti Jogszabálytárban az időállapot-választóval ellenőrizhető a későbbi szöveg.

Hatályos jogszabályok

Kihirdetett, később hatályba lépő jogszabály

Kormányhatározat

Törvényjavaslat

Társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek

Kapcsolódó cikkek a Tudásbázisban

Oszd megFacebook