Új uniós szabályok a kutyák és macskák védelmében – kinek mit kell betartania, és mikortól?

(EU) 2026/131 – a csomag gerince

Felhatalmazáson alapuló rendelet, amely az (EU) 2016/429 rendelet VI. részét egészíti ki. Ez mondja meg, milyen feltételekkel mozgatható nem kereskedelmi céllal egy kedvtelésből tartott kutya, macska, vadászgörény vagy madár egyik tagállamból a másikba, illetve harmadik országból az Unióba. Hatályon kívül helyezte az (EU) 2018/772 és az (EU) 2021/1933 felhatalmazáson alapuló rendeleteket.

(EU) 2026/132 – az azonosítás és az útlevél

Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosítja. Új 70., 70a., 71., 71a. és 71b. cikket illeszt be. Ezek szabályozzák, ki ültetheti be a mikrochipet, milyen műszaki követelményeknek kell megfelelnie, mi kerül az útlevélbe, ki állíthatja ki, és hogyan kell a kitöltetlen útleveleket kezelni.

(EU) 2026/133 – az Unión belüli (szokványos) mozgatás

Az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosítja. Itt találhatók a veszettség elleni vakcinázás érvényességi követelményei és az Echinococcus multilocularis elleni kockázatcsökkentő intézkedések – immár önállóan, a régi jogszabályokra való kereszthivatkozások nélkül (VII. melléklet).

(EU) 2026/135 – az Unióba történő beléptetés

Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosítja: a harmadik országból kereskedelmi céllal behozott kutyák, macskák és vadászgörények azonosítása, oltása, ellenanyag-titrálása és galandféreg elleni kezelése (74., 76. cikk, XXI. melléklet).

(EU) 2026/636 – az országjegyzékek

Végrehajtási rendelet. Három jegyzéket állapít meg: az I. melléklet azokat az országokat sorolja fel, amelyek az uniós szabályokkal azonos tartalmú és hatású szabályokat alkalmaznak; a II. melléklet azokat, amelyek megbízható veszettségfelügyeleti rendszert működtetnek; a III. melléklet a kedvtelésből tartott madarakra vonatkozó eltérést élvező országokat.

(EU) 2026/705 – a dokumentumminták

Végrehajtási rendelet. Ez tartalmazza az uniós kisállatútlevél mintáját (I. melléklet), a harmadik országbeli útlevelet (II. melléklet), a kutya/macska/görény állategészségügyi bizonyítványát (III. melléklet), a madarakét (IV. melléklet), valamint az öt nyilatkozatmintát (V. melléklet). Hatályon kívül helyezte az 577/2013/EU és az (EU) 2021/1938 végrehajtási rendeletet.

Ez nem felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktus, hanem az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárásban elfogadott rendelete, az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdése és 114. cikke alapján. Két dolgot szabályoz: a létesítményekben tenyésztett vagy tartott, illetve az uniós piacon forgalomba hozott kutyák és macskák jólétét (II. fejezet), valamint minden kutya és macska nyomonkövethetőségét (III. fejezet). A rendelet kifejezetten úgy fogalmaz, hogy célja az (EU) 2016/429 rendelet szabályainak kiegészítése, nem megismétlése.

Az (EU) 2026/1818 rendelet II. fejezete – vagyis a részletes jóléti követelmények összessége – nem vonatkozik a magánszemélyekre. A rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint a II. fejezet csak az „üzemeltetőkre” alkalmazandó. A 4. cikk t) pontja szerint üzemeltető az, aki kutyát vagy macskát hoz forgalomba, és tenyésztelepért, értékesítő létesítményért vagy menhelyért felel, illetve aki ideiglenes befogadóhelyen helyez el állatot. A kedvtelésből tartott állat tulajdonosa nem ilyen. Egy gazda tartási körülményeire tehát továbbra is a magyar állatvédelmi jog vonatkozik.

A magánszemélyekre igen vonatkozik viszont a III. fejezet (nyomonkövethetőség), online hirdetés esetén pedig a 21. cikk (2) bekezdése.

Az (EU) 2026/1818 rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint minden kutyát és macskát – a kedvtelésből tartottakat is – egyedileg azonosítani kell. Ehhez olvasható, bőr alá beültethető mikrochip (a rendelet szóhasználatában: mikrochip) kell, amely megfelel a II. mellékletben meghatározott követelményeknek (ISO 11784 és 11785 szabvány, ISO 24631-1 szerinti értékeléssel, egyedi, nem megismételhető és nem újraprogramozható kóddal, amely az azonosítás országának ISO 3166 kódjával kezdődik).

A kedvtelésből tartott állat tulajdonosának ezt legkésőbb az állat három hónapos koráig kell elvégeztetnie, ha pedig az állatot korábban hozzák forgalomba, a forgalomba hozatal előtt (20. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdés). A beültetést állatorvos végzi; a tagállam megengedheti, hogy más, megfelelően képesített személy is beültesse.

Az azonosított állatot az azonosítást követő két napon belül be kell jegyezni a tagállam nemzeti adatbázisába (20. cikk (3) bekezdés). Ezt főszabály szerint az állatorvos végzi, a tulajdonos nevében. A nemzeti adatbázisok létrehozása és fenntartása a tagállamok kötelezettsége (23. cikk), és 2030. augusztus 31-től alkalmazandó.

A tulajdonjog vagy a felelősség megváltozását két héten belül rögzíteni kell az adatbázisban. A bejegyzésről az a természetes vagy jogi személy gondoskodik, aki a tulajdonjogot vagy a felelősséget átruházza – tehát az átadó, nem az átvevő (20. cikk (4) bekezdés). Az állat elhullását szintén be kell jegyezni (20. cikk (5) bekezdés). Ha a mikrochip olvashatatlanná válik, újat kell beültetni, és a nyilvántartást frissíteni kell az új azonosító számmal (20. cikk (6) bekezdés).

Az alapképlet nem változott: mikrochip + érvényes veszettség elleni oltás + uniós kisállatútlevél. Ami pontosabb lett:

• Az útlevelet a tulajdonos szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban kell kiállítani, és a tulajdonosnak alá kell írnia ((EU) 2026/131 11. cikk (1) bekezdés). Harmadik országban élő, az Unióban csak ideiglenesen vagy szezonálisan tartózkodó tulajdonos számára uniós kisállatútlevél nem állítható ki.
• Az útlevél száma a kiállító tagállam ISO-országkódjával kezdődik, és minden oldalán szerepel ((EU) 2019/2035 71. cikk (3) bekezdés; (EU) 2026/705 I. melléklet 2. rész).
• A veszettség elleni oltás akkor érvényes, ha az állat az alapoltáskor legalább 12 hetes volt, az oltás időpontja nem előzi meg a mikrochip leolvasásának időpontját, és az alapoltási protokoll befejezésétől számítva legalább 21 nap eltelt. Az érvényességi időt a vakcina forgalombahozatali engedélye határozza meg. Ha az újraoltás nem az előző oltás érvényességi idején belül történik, azt új alapoltásnak kell tekinteni ((EU) 2020/688 VII. melléklet 1. rész).
• Legfeljebb öt állat mozgatható egyszerre, és egyetlen szállítóeszközzel – kivéve, ha tömegközlekedési eszközről van szó ((EU) 2026/131 3. cikk). Az ötös korlát túlléphető, ha az állatok versenyen, kiállításon, sporteseményen vagy az arra való felkészítésen vesznek részt, hat hónaposnál idősebbek, és a nevezésüket írásban igazolják.
• Ha az állattal nem a tulajdonos utazik, hanem meghatalmazott személy, a mozgatásnak a tulajdonos mozgásához képest öt napon belül kell megtörténnie. Az azonosító okmányhoz ilyenkor csatolni kell a tulajdonos által aláírt írásbeli engedélyt, amelynek az (EU) 2026/705 V. melléklet 1. része szerintinek kell lennie ((EU) 2026/131 4. cikk).

Főszabály szerint nem utazhat. Az (EU) 2026/131 9. cikke azonban kivételt enged: mozgatható a 12 hetesnél fiatalabb, veszettség ellen még nem oltott, vagy a 12–16 hetes, oltott, de a 21 napos várakozási időn belül lévő állat, ha a célország tagállam ezt általánosságban engedélyezte és erről egy erre a célra létrehozott weboldalon tájékoztatta a nyilvánosságot. Ezen felül szükséges, hogy vagy a tulajdonos aláírt nyilatkozatot nyújtson be arról, hogy az állat születésétől fogva nem érintkezett veszettségre fogékony vadon élő állatokkal, vagy az állatot az anyaállat kísérje, amelytől az még függ, és amelynek érvényes oltása van.

Ez tagállami mérlegelési jog: nem minden tagállam engedi. Utazás előtt a célország hivatalos oldalán kell ellenőrizni.

Ezt a 11. fejezet részletezi. Röviden: mikrochip, veszettség elleni oltás, az ország besorolásától függően ellenanyag-titrálási vizsgálat, állategészségügyi bizonyítvány, nyilatkozat, és a tagállam által kijelölt beutazási belépési pont használata.

A rendelet nem a haszonszerzés, hanem a tevékenység jellege alapján határoz.

Tenyésztelep (4. cikk o) pont)

„Bármely olyan helyiség vagy struktúra, beleértve a háztartásokat is, ahol kutyákat vagy macskákat tartanak szaporításra, utódaik forgalomba hozatala céljából.” A lakásban folytatott tenyésztés tehát ugyanúgy tenyésztelep.

Üzemeltető (4. cikk t) pont)

Az a természetes vagy jogi személy, aki kutyákat vagy macskákat hoz forgalomba, és tenyésztelepért, értékesítő létesítményért vagy menhelyért, valamint az ott tartott állatokért felel.

Forgalomba hozatal (4. cikk g) pont)

Értékesítés, értékesítésre való felkínálás, forgalmazás vagy a tulajdonjog, illetve a felelősség bármely más formában történő átruházása – akár ellentételezés fejében, akár ingyenesen –, valamint az ezt célzó hirdetés.

A rendelet arányossági okból különbséget tesz a létesítmények mérete szerint.

Legfeljebb 2 alom naptári évenként forgalomba hozatal céljából

Az 5. cikk (1) bekezdése szerint ezekre a tenyésztelepekre a kötelezettségeknek csak a szűkebb köre vonatkozik: az általános jóléti elvek (6. cikk), az általános jóléti kötelezettségek nagyobb része (7. cikk), a tenyésztési stratégiák (8. cikk), a létesítmény bejelentése (9. cikk), a vevő tájékoztatása (11. cikk), az etetés-itatás (14. cikk (2)–(4) bekezdés), az elhelyezés egyes elemei (15. cikk (3), (4) és (8) bekezdés), az egészség egy része (16. cikk (1) bekezdés b)–d) pont), a viselkedési szükségletek egy része (17. cikk (2), (3), (5) és (7) bekezdés), a fájdalmat okozó gyakorlatok tilalma (18. cikk), a szépségversenyekre vonatkozó szabály (19. cikk (1) bekezdés), valamint az I. melléklet 3. és 4.3. pontja. Nem vonatkoznak rájuk többek között a részletes férőhely-minimumok, az állatjóléti tanácsadó látogatás és a gondozói képzési követelmények.

Több mint 2 alom naptári évenként

Ezekre a rendelet teljes jóléti követelményrendszere vonatkozik, beleértve az I. melléklet 2.3.2. pontja szerinti férőhely-minimumokat, a 13. cikk szerinti állatorvosi állatjóléti tanácsadó látogatást és a 12. cikk szerinti gondozói kompetenciákat.

Több mint 5 alom évente, vagy egy időpontban több mint 5 tenyészszuka, illetve nőstény tenyészmacska

A 10. cikk szerint ezek a tenyésztelepek csak az illetékes hatóság engedélyével hozhatnak forgalomba kutyát vagy macskát. Az engedély kiadását a hatóság helyszíni ellenőrzése előzi meg (a tagállam megengedheti a távolról végzett ellenőrzést, ha a technika megbízható bizonyítékot ad). Az engedélyezett tenyésztelepekről az illetékes hatóság nyilvánosan hozzáférhető jegyzéket vezet. A jegyzék tartalmazza a létesítmény nevét, címét, elérhetőségét, az üzemeltető nevét, a fajokat és fajtákat, az egyedi engedélyszámot, az engedélyezés időpontját és a tevékenység megszüntetésének időpontját. Alkalmazandó: 2034. augusztus 31-től.

Az I. melléklet 3. pontja és a 16. cikk (2) bekezdése konkrét, számszerű korlátokat állapít meg. Ezek a szabályok a reprodukciós ciklus köré épülnek, és a jogalkotó kifejezetten azért adott rájuk hosszabb felkészülési időt, mert csökkentik az évente ellett almok számát (lásd az (54) preambulumbekezdést).

• Alsó korhatár: nőstény macska csak 10 hónapos kor betöltése után, nőstény kutya csak a második ivarzástól vonható tenyésztésbe (I. melléklet 3.1. és 3.2. pont).
• Gyakoriság: egy tenyészszuka vagy nőstény tenyészmacska két éven belül legfeljebb három almot ellhet (3.3. pont).
• Regenerálódás: ha két éven belül három almot ellett – beleértve a halva született kölyköket is –, legalább egyéves regenerálódási időszakot kell biztosítani (3.4. pont).
• Császármetszés: két császármetszés után az állat tenyésztésre többé nem használható (3.5. pont).
• Idősebb állatok: a legalább nyolcéves tenyészszukákat és a legalább hatéves nőstény tenyészmacskákat a tenyésztésbe vonás előtt állatorvosi fizikai vizsgálatnak kell alávetni, és az állatorvosnak írásban kell igazolnia, hogy nincs ellenjavallat. Az igazolást legalább három évig meg kell őrizni (3.6–3.7. pont).
• Szoptató nőstény macska nem vethető alá fedeztetésnek vagy inszeminációnak (16. cikk (2) bekezdés d) pont).
• A már nem tenyésztett állatokról továbbra is gondoskodni kell: meg kell tartani, el kell adni, adományozni vagy máshol elhelyezni őket. Pusztán azért, mert már nem tenyésztik őket, nem szabad kioltani az életüket (euthanizálni), és el sem szabad hagyni őket (16. cikk (2) bekezdés e) pont). Az állat elhagyása Magyarországon a Btk. szerint már ma is büntetendő.
• Párzás: az üzemeltető párzás közben sem korlátozhatja fizikailag a kutyák és a macskák mozgását – például nem foghatja le, és nem kötheti le őket ((49) preambulumbekezdés, 17. cikk (2) bekezdés).

A 8. cikk két, egymástól elváló kötelezettséget állapít meg, és ezekre a rendelet eltérő határidőt szab – ez az egyik leggyakoribb félreértés forrása.

Beltenyésztés és hibridek. A 8. cikk (4) bekezdése tiltja a szülők és utódok, a testvérek, a féltestvérek, valamint a nagyszülők és unokák közötti párosítást. Az illetékes hatóság ez alól engedélyt adhat, ha arra a korlátozott genetikai állományú helyi fajták megőrzése miatt konkrétan szükség van. Tilos továbbá hibridek előállítására irányuló tenyésztés. Hibrid a 4. cikk d) pontja szerint a vadon élő faj és a házi kutya vagy macska keresztezését követő első négy generáció bármely utóda.

Szépségversenyek, kiállítások, versenyek. A 19. cikk (1) bekezdése szerint a tenyésztelepek és értékesítő létesítmények üzemeltetői nem használhatnak ilyen eseményeken szélsőséges küllemi tulajdonságokkal rendelkező kutyát vagy macskát, sem olyat, amelyet úgy megcsonkítottak, hogy az megváltoztatta a fizikai jellemzőit. A (2) bekezdés a szervezőket is kötelezi: ki kell zárniuk az ilyen állatokat.

• Az újszülött kölyköket legalább az első két napon kolosztrummal kell etetni (I. melléklet 1.2. pont).
• Az elválasztáshoz a szilárd takarmányt legalább hétnapos időszak alatt, fokozatosan kell bevezetni, és az elválasztás hathetes kor előtt nem fejeződhet be (1.4. pont).
• A létesítményben tartott kölyökkutyák nyolchetes koruk előtt nem különíthetők el véglegesen az anyjuktól (4.3.1. pont).
• A tenyésztelepen tartott kölyökmacskák 12 hetes koruk előtt nem különíthetők el véglegesen az anyjuktól; menhelyen és ideiglenes befogadóhelyen a határ nyolc hét (4.3.2. pont).
• Korábbi elkülönítés csak állatorvos írásbeli javallata alapján, orvosi okból lehetséges; a javallatokról az üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetnie mindaddig, amíg az alom utolsó kölykét forgalomba nem hozza (4.3.3. pont).
• Háromhetes kortól napi, fokozatos szocializációs lehetőséget kell biztosítani fajtársakkal, emberekkel és lehetőség szerint más fajokkal (4.1.1. pont). A tenyésztelepek üzemeltetőinek erről dokumentált stratégiával kell rendelkezniük (17. cikk (6) bekezdés).

Az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a létesítményében született kutyákat és macskákat a születést követő három hónapon belül, de mindenképpen a forgalomba hozatal időpontja előtt egyedileg azonosítsák (20. cikk (2) bekezdés első albekezdés). A forgalomba hozatal előtt át kell adni a vevőnek az azonosítás és a nyilvántartásba vétel igazolását, valamint a faj, a nem, a születési idő és ország, és adott esetben a fajta adatait (21. cikk (3) bekezdés). Ezen felül a 11. cikk írásbeli tájékoztatást ír elő a felelős állattartásról, valamint az etetési, gondozási, egészségi és elhelyezési igényekről és a viselkedési szükségletekről. Az írásbeli tájékoztatásnak ki kell terjednie az oltási státuszra, minden ismert egészségügyi panaszra és betegséghajlamra – az allergiákat is beleértve –, valamint minden rendelkezésre álló diagnosztikai vizsgálati eredményre.

Aki üzemeltetőnek minősül, annak 2028. augusztus 31-től be kell jelentenie a tevékenységét az illetékes hatóságnak (9. cikk), és meg kell felelnie a II. fejezet teljes jóléti követelményrendszerének. Nagyobb tenyésztelep esetén 2034-től előzetes engedély is kell. Aki nem üzemeltető – tehát az alkalomszerű, nem hirdetett adományozást végző magánszemély –, arra a jóléti fejezet nem vonatkozik, de az azonosítási, nyilvántartási és hirdetési szabályok igen.

A 21. cikk három, egymásra épülő követelményt ír elő.

1. Felelős állattartásra figyelmeztető szöveg. Üzemeltető esetén a hirdetésnek jól látható és félkövér betűkkel kell tartalmaznia a következő, szó szerinti figyelmeztetést: „Az állat nem játékszer. Az állat megszerzése az Ön egész életét megváltoztató döntés. Az Ön feladata, hogy biztosítsa az állat egészségét és jólétét, és az állatot ne hagyja el.” Nem üzemeltetők – vagyis magánszemélyek – esetén ugyanez a megfogalmazás vagy egy azonos jelentésű, eltérő szöveg használható (21. cikk (1)–(2) bekezdés).
2. Egyedi ellenőrző token. Aki online hirdet kutyát vagy macskát forgalomba hozatal céljából – akár üzemeltető, akár magánszemély –, annak az uniós ellenőrző rendszer használatával egyedi ellenőrző tokent kell létrehoznia, és azt a rendszerre mutató internetes hivatkozással együtt fel kell tüntetnie a hirdetésben (21. cikk (3) bekezdés második albekezdés).
3. Átadandó adatok a vevőnek. A forgalomba hozatal előtt át kell adni az azonosítás és a nyilvántartásba vétel igazolását, valamint a faj, a nem, a születési idő és ország, és adott esetben a fajta adatait (21. cikk (3) bekezdés a)–b) pont).

A 21. cikk (4) bekezdése arra kötelezi az onlineplatform-szolgáltatókat, hogy az online interfészüket úgy alakítsák ki, hogy a hirdetők teljesíteni tudják a fenti kötelezettségeiket, és hogy a vevőket láthatóan tájékoztassák az ellenőrzés lehetőségéről. A rendelet ugyanakkor kifejezetten kimondja, hogy ez nem jelent általános monitorozási kötelezettséget az (EU) 2022/2065 rendelet (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) 8. cikke értelmében, és a megadott információk pontosságáért kizárólag a hirdető felel.

Az V. fejezet (26. cikk) a harmadik országból történő behozatalt szabályozza. Ennek lényege, hogy a behozott állatok ne kerülhessenek be az uniós piacra alacsonyabb jóléti követelmények mellett. 2031. augusztus 31-től:

• Az állatokat a II. fejezet szerinti követelményeknek megfelelően vagy az ezekkel egyenértékűként elismert követelmények szerint kell tenyészteni és tartani.
• Az állatoknak jegyzékbe vett harmadik országból és jegyzékbe vett létesítményből kell származniuk.
• Az állatokat kísérő hatósági bizonyítványnak tartalmaznia kell az ennek való megfelelést igazoló tanúsítványt.
• Az Unióba történő beléptetés előtt állatorvosnak kell mikrochippel azonosítania az állatokat, és az importőrnek gondoskodnia kell arról, hogy a beléptetést követő öt munkanapon belül bejegyezzék őket egy nemzeti adatbázisba.

Igen. A rendelet ezt nem hagyja kétségben. A (19) preambulumbekezdés kimondja: „a haszonszerzési szándék és az üzemeltető jogi vagy gazdasági helyzete nem meghatározó. Az számít, hogy az ilyen tevékenységeket milyen szakmai vagy üzleti környezetben végzik.” A 4. cikk r) pontja szerint menhely „bármely olyan helyiség vagy struktúra – a háztartásokat is beleértve –, ahol nem kívánt, elhagyott, elveszett, elkobzott vagy korábban kóbor kutyákat vagy macskákat tartanak forgalomba hozatal céljából”. A 4. cikk g) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy a forgalomba hozatal magában foglalja a tulajdonjog ingyenes átruházását is.

Magyarul: az ingyenes örökbeadás jogilag forgalomba hozatal, a menhely üzemeltetője pedig akkor is üzemeltetőnek számít, ha alapítvány vagy egyesület, és akkor is, ha csak a felmerült észszerű költségek megtérítését kéri. A (28) preambulumbekezdés ezt ki is fejti: a fogyasztó számára a menhelyről való örökbefogadás és a tenyésztőtől való vásárlás ugyanannak a keresletnek két alternatívája.

Az 5. cikk (2) bekezdése létszámküszöbhöz kötött mentességet ad, és ez a gyakorlatban a legfontosabb szabály egy kis vagy közepes menhely számára.

Az ideiglenes befogadóhely a 4. cikk s) pontja szerint „olyan háztartás, amely kutyákat vagy macskákat tart a nem kívánt, elhagyott, elveszett, elkobzott vagy korábban kóbor kutyákért vagy macskákért felelős üzemeltető nevében”.

A felelősség nem száll át a befogadóra. A 7. cikk (2) bekezdése egyértelmű: „Ideiglenes befogadóhelyek esetében a felelősséget az az üzemeltető viseli, akinek a nevében kutyákat vagy macskákat tartanak.” A befogadó család tehát nem lesz üzemeltető – a szervezet marad az.

Az üzemeltetőnek ebből három konkrét kötelezettsége fakad:

1. Létszámkorlát: egy ideiglenes befogadóhelyen egy adott időpontban összesen legfeljebb öt kutya vagy macska, illetve egy alom – anyával vagy anélkül – helyezhető el. Az a tagállam, amelyben a befogadóhely található, engedélyezhet nagyobb számot, ha a helyiségek elegendő hellyel – többek között szabadtéri területtel – rendelkeznek, és elegendő állatgondozó van jelen.
2. Tájékoztatás: megfelelő tájékoztatást kell nyújtania a befogadó család számára az állatjóléti kötelezettségekről, valamint a konkrét állatok egyéni szükségleteiről.
3. Megfelelés biztosítása: gondoskodnia kell arról, hogy a befogadóhelyen betartsák a rendelet releváns kötelezettségeit. A (29) preambulumbekezdés szerint ezt többek között úgy érheti el, hogy az üzemeltető és a befogadó család között szerződéses kapcsolatot hoz létre.

Bejelentési kötelezettség van, engedélyezési nincs. A 9. cikk szerint az üzemeltetőknek be kell jelenteniük tevékenységüket az illetékes hatóságnak. A bejelentésben legalább a következő adatokat meg kell adni: az üzemeltető neve, címe, elérhetősége; a létesítmény helye; a létesítmény típusa (tenyésztelep, értékesítő létesítmény, menhely vagy ideiglenes befogadóhely); a tartott állatok faja; a létesítmény kapacitása a tartható állatok maximális számában kifejezve. Tenyésztelep esetén a fajtát és az évente forgalomba hozott almok becsült számát is meg kell adni. Minden változást, valamint a tevékenység megszüntetésének tervezett időpontját legkésőbb öt munkanappal előre be kell jelenteni.

A 9. cikk (3) bekezdése adminisztratív könnyítést ad: a tagállamoknak fel kell használniuk az (EU) 2016/429 rendelet 84. cikkével összhangban már megkapott információkat, és az üzemeltetőktől nem követelhető meg, hogy a már benyújtott adatokat ismét bejelentsék. A 10. cikk szerinti engedélyezés kizárólag tenyésztelepekre vonatkozik, menhelyekre nem.

A menhelyek és az ideiglenes befogadóhelyen állatot elhelyező üzemeltetők számára a 20. cikk (2) bekezdésének második albekezdése saját határidőt ad. A létesítménybe belépő vagy a felelősségi körükbe kerülő kutyákat és macskákat a megérkezéstől számított 30 napon belül, de mindenképpen a forgalomba hozatal előtt egyedileg azonosítani kell. Ez lényegesen hosszabb, mint a tenyésztelepek (születéstől számított) három hónapos határideje, és jól illeszkedik a mentőszervezetek valóságához: a behozott állat állapotát gyakran előbb stabilizálni kell.

A nyilvántartásba vételt az azonosítást követő két napon belül kell elvégezni, a felelős üzemeltető nevében (20. cikk (3) bekezdés).

Az örökbefogadó a rendelet nyelvén „vevő”, és ugyanazokat az információkat kell megkapnia, mint aki tenyésztőtől vásárol:

• 12. cikk (1) bekezdés: írásban kell átadni az állat jólétének biztosításához szükséges információkat – felelős állattartás, etetés, gondozás, egészség, elhelyezés, viselkedési szükségletek, egészségi állapot.
• 12. cikk (2) bekezdés: az oltási státusz, továbbá minden olyan egészségügyi panasz vagy betegséghajlam – az allergiákat is beleértve –, amelyről az üzemeltetőnek tudomása van, valamint minden rendelkezésre álló diagnosztikai vizsgálati eredmény. Ha ezt az (EU) 2016/429 rendelet szerinti dokumentum tartalmazza, azt a dokumentumot kell átadni.
• 21. cikk (3) bekezdés: az azonosítás és a nyilvántartásba vétel igazolása, valamint a faj, nem, születési idő és ország, adott esetben a fajta (2030. augusztus 31-től).

A feltételek nem változnak, de élesebbé válik a besorolás. Mivel az ingyenes örökbeadás is tulajdonjog-átruházás, a külföldi örökbeadás nem minősül nem kereskedelmi célú mozgatásnak. Ezért nem alkalmazható rá a kisállatútlevéllel történő, egyszerűsített magáncélú utaztatás rendszere.

Harmadik országból történő mentés esetén a helyzet még szigorúbb: az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelet kereskedelmi behozatali szabályait kell alkalmazni (határállomás, jegyzékbe vett ország, hatósági bizonyítvány). 2031. augusztus 31-től pedig az (EU) 2026/1818 rendelet 26. cikkének jóléti feltételei is érvényesek – jegyzékbe vett harmadik ország és jegyzékbe vett létesítmény.

• Chipbeültetés. A mikrochip beültetése állatorvosra tartozik. A tagállam megengedheti, hogy más személy is elvégezze, ha megfelel a nemzeti szabályban meghatározott minimális képesítési követelményeknek ((EU) 2026/1818 20. cikk (2) bekezdés negyedik albekezdés). Az Unióba beléptetett, forgalomba hozatalra szánt állatoknál a beültetést kizárólag állatorvos végezheti (26. cikk (3) bekezdés).
• Nyilvántartásba vétel. Az azonosítást követő két napon belül, a felelős üzemeltető vagy tulajdonos nevében (20. cikk (3) bekezdés).
• Útlevél kiállítása. Az uniós kisállatútlevelet – az illetékes hatóság döntése szerint – hatósági vagy felhatalmazott állatorvos állíthatja ki. Az állatorvos ellenőrzi az azonosítást és kitölti a rovatokat, az útlevelet pedig a tulajdonosnak alá kell írnia. Az adatokról legalább három évig nyilvántartást kell vezetni ((EU) 2019/2035 71a. cikk).
• Kitöltetlen útlevelek. Az illetékes hatóság csak hatósági vagy felhatalmazott állatorvosnak adhat ki kitöltetlen, papíralapú útlevelet. Ezeket nem lehet továbbadni, és vissza kell küldeni a hatóságnak, ha megszűnik a felhatalmazás, vagy ha a minta érvénytelenné válik (71b. cikk).
• Veszettség elleni oltás. Hatósági vagy felhatalmazott állatorvos adhatja be, legkorábban 12 hetes korban. Az oltás időpontja nem lehet korábbi, mint az azonosító eszköz leolvasásának időpontja ((EU) 2020/688 VII. melléklet 1. rész 2. pont).
• Állatjóléti tanácsadó látogatás. A 13. cikk szerinti látogatáskor az állatorvos feltárja és értékeli a jóléti kockázati tényezőket, és tanácsot ad az üzemeltetőnek. A megállapításokat és az ennek nyomán hozott intézkedéseket az üzemeltetőnek legalább négy évig nyilván kell tartania.
• Euthanizálás. Főszabály szerint állatorvos végzi, érzéstelenítéssel és fájdalomcsillapítással. Vészhelyzetben a tagállam megengedheti, hogy képzett, hozzáértő személy azonnal ható módszerrel vessen véget az állat életének, ha a nemzeti szabályok biztosítják a feltételeket, és az üzemeltető nyilvántartást vezet (16. cikk (1) bekezdés c) pont és harmadik albekezdés).
• Csonkítás és ivartalanítás. Csonkítást csak orvosi javallat alapján, állatorvos végezhet, érzéstelenítéssel és hosszan tartó fájdalomcsillapítással. Az ivartalanítást állatorvos végzi; a tagállam megengedheti, hogy a hímivarú macskákat engedéllyel rendelkező állatorvosi asszisztens ivartalanítsa (18. cikk).

• A létesítmények nyilvántartásának vezetése (9. cikk (4) bekezdés), amelyhez felhasználható az (EU) 2016/429 rendelet 101. cikke szerinti nyilvántartás.
• A nagyobb tenyésztelepek engedélyezése és a nyilvánosan hozzáférhető jegyzék vezetése (10. cikk).
• A gondozói tanfolyamok elérhetőségének biztosítása, tartalmuk jóváhagyása és a sikeres elvégzés tanúsítása – ez utóbbi átruházható a képzési szolgáltatókra (22. cikk).
• A nemzeti adatbázis létrehozása és fenntartása, az interoperabilitás biztosításával (23. cikk).
• Adatgyűjtés és jelentés a III. melléklet mutatóiról: az évente nyilvántartásba vett kutyák és macskák száma; az évente nyilvántartásba vett tenyésztelepek, értékesítő létesítmények, menhelyek és ideiglenes befogadóhelyek száma; az évente engedélyezett tenyésztelepek száma; az engedélyfelfüggesztések és -visszavonások száma. Az első jelentés határideje 2032. augusztus 31., ezt követően háromévente (24. cikk).
• Hatósági ellenőrzések az (EU) 2017/625 rendelet szerint; a meg nem felelés eseteit a kedvtelésből tartott állatok hálózatán (PAN) keresztül kell közölni ((6) preambulumbekezdés).
• A beutazási belépési pontok kijelölése és az okmány- és azonossági ellenőrzések elvégzése ((EU) 2026/131 2. cikk 2. pont, 15. cikk).
• Kivételes engedélyek megadása vis maior helyzetekben. Az (EU) 2026/131 29. cikke szerint a tagállam engedélyezheti a feltételeknek meg nem felelő állat beléptetését, ha a tulajdonos előzetes kérelmet nyújtott be, a hatóság kockázatértékelést végzett, és az állat megfelel az engedélyben meghatározott rendelkezéseknek. Ezek legfeljebb hat hónapos, hatósági felügyelet melletti elkülönítést is magukban foglalhatnak. A (49) preambulumbekezdés példaként említi a hirtelen természeti katasztrófát, a politikai zavargásokat és a tulajdonost érintő egyéb vis maiort. Az engedély a megérkezéskor is megadható.

Öt elv vonatkozik minden üzemeltetőre, küszöbérték nélkül: megfelelő minőségű és mennyiségű víz és eledel; megfelelő, rendszeresen tisztított, biztonságos és kényelmes fizikai környezet, amely elég nagy a túlzsúfoltság megelőzéséhez; biztonságos, tiszta és jó egészségi állapot a betegségek, sérülések és fájdalom megelőzésével; a fajspecifikus és nem káros szociális viselkedést lehetővé tevő környezet; valamint a mentális állapot optimalizálása a negatív ingerek csökkentésével és a pozitív ingerek maximalizálásával.

• Az üzemeltető felelős a felelősségi körébe tartozó állatok jólétéért és a kockázatok minimalizálásáért.
• Tilos az állatot kegyetlenségnek, bántalmazásnak vagy rossz bánásmódnak kitenni – ideértve azt is, ha az állatot olyan tevékenységben való részvételre kényszerítik, amely ezt eredményezheti. A (34) preambulumbekezdés példaként a kutyaviadalt nevezi meg.
• Tilos az állatot elhagyni.
• A tevékenység megszüntetése előtt gondoskodni kell az állatok új helyen történő elhelyezéséről.
• Elegendő számú állatgondozót kell biztosítani, és az állatok jólétét az állatok viselkedésén és fizikai megjelenésén alapuló mutatók nyomon követésével kell biztosítani. A mutatókat a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozza meg (7. cikk (8) bekezdés).

• A kutyákat és macskákat naponta legalább kétszer, a kölyköket ennél gyakrabban kell etetni (I. melléklet 1.1. pont). Ez nem vonatkozik a tenyésztelepen tartott pásztorkutyákra abban az időszakban, amikor őrzésre vagy kiképzésre használják őket.
• Tiszta és friss víz ad libitum (korlátlanul); az életkorhoz, fajtához, aktivitási szinthez, egészségi állapothoz és reproduktív státuszhoz igazított étrend.
• Az etető- és itatóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy egyenlő hozzáférést adjanak, minimalizálják a versengést és a szennyeződést, megelőzzék a sérülést, és könnyen tisztíthatók legyenek.
• Az etetési gyakoriság csak állatorvos írásbeli javaslatára módosítható; a javaslatot meg kell őrizni.

• Szabadtéri kijárás. A nyolchetesnél idősebb kutyák nem tarthatók kizárólag beltérben. Naponta összesen legalább egy óra szabadtéri kijárást vagy sétát kell biztosítani, amely lehetővé teszi a testmozgást, a felfedezést és a szocializációt. Eltérni csak állatorvos írásbeli tanácsa alapján lehet (15. cikk (4) bekezdés).
• Fény és sötétség. Az állatoknak naponta legalább hét órán át fényben, és legalább nyolc órán át mesterséges fény nélkül kell lenniük. A fényt természetes fény adja, amelyet szükség esetén mesterséges világítás egészít ki; a mesterséges világításnak legalább 80 hertzesnek, széles vagy teljes spektrumúnak kell lennie (15. cikk (8) bekezdés, I. melléklet 2.2. pont).
• Hőmérséklet az elletőhelyen. Kölyökkutyák első 10 napjában 22–28 °C, kölyökmacskák első 21 napjában 18–27 °C (I. melléklet 2.1. pont).
• Pihenőhely. Tiszta, kényelmes és száraz pihenőhelyek, amelyek elég nagyok, és elég sok van belőlük ahhoz, hogy valamennyi állat egyszerre természetes helyzetben lefeküdhessen és pihenhessen (15. cikk (2) bekezdés f) pont).
• Elletőhely. Úgy kell kialakítani, hogy az anyaállat eltávolodhasson az utódaitól (I. melléklet 2.3.1. pont).

Férőhely-minimumok (I. melléklet 2.3.2. pont)

Ezek csak a tenyésztelepekre és az értékesítő létesítményekre vonatkoznak, és az állandóan hozzáférhető teljes területre értendők.

• Napi ellenőrzés: az állatgondozóknak az állatokat legalább naponta egyszer, a veszélyeztetetteket – újszülöttek, beteg vagy sérült állatok, az ellés körüli időszakban lévő tenyészszukák és nőstény tenyészmacskák – ennél gyakrabban kell ellenőrizniük.
• Elkülönítés és kezelés: a jólétében károsodott állatot indokolatlan késedelem nélkül külön területre kell vinni, és szükség esetén megfelelő kezelésben részesíteni.
• Euthanizálás: ha a felépülés nem érhető el, és az állat súlyos fájdalmat vagy szenvedést él át, indokolatlan késedelem nélkül állatorvossal kell konzultálni.
• Parazitavédelem és vakcinázás: intézkedéseket kell bevezetni a külső és belső paraziták ellen, és be kell oltani az állatokat azok ellen a gyakori betegségek ellen, amelyeknek valószínűleg ki lesznek téve.

• Láncra kötés: tilos az állatot egy óránál hosszabb ideig láncra kötni, kivéve az orvosi kezelés időtartamát, valamint a bemutatókon, kiállításokon és versenyeken való részvételt (17. cikk (3) bekezdés).
• Mozgáskorlátozás: az állatok nem tarthatók olyan helyen, amely korlátozza természetes mozgásukat – kivéve az alábbi eljárásokat (fizikai vizsgálat, azonosítás vagy a mikrochip leolvasása, mintavétel és vakcinázás, állatkozmetikai, higiéniai, egészségügyi vagy a fedeztetéstől eltérő reprodukciós eljárás, orvosi kezelés).
• Ingergazdagítás: minden állat számára biztosítani és hozzáférhetővé kell tenni. Macskáknál elegendő számú kaparófát, búvóhelyet és polcot kell biztosítani, hogy minden macskának legyen lehetősége mászni, pihenni, szemlélődni és elvonulni (I. melléklet 4.2.1. pont).
• Agresszió: elkülönítve kell tartani azokat az állatokat, amelyek agresszív magatartásuk miatt veszélyt jelentenek egymásra, vagy indokolatlan stresszt okoznak egymásnak (4.1.2. pont).

Tilos a csonkítás – ideértve a fülcsonkítást, a farokkurtítást, a karomeltávolítást vagy egyéb részleges és teljes ujjamputációt, valamint a hangszalagok vagy hangredők átvágását –, kivéve, ha azt orvosi javallat indokolja. Az orvosi javallat lehet profilaktikus célú is, de csak az állat egészségének megőrzése, javítása vagy sérülésének megelőzése érdekében. Az eljárást ilyenkor is csak állatorvos végezheti, érzéstelenítéssel és hosszan tartó fájdalomcsillapítással. Az állatorvosnak dokumentálnia kell az orvosi javallatot és az eljárás részleteit. A dokumentum az állattal együtt száll tovább, az üzemeltető pedig az átadást követően még három évig megőrzi a másolatát.

Tilos továbbá többek között: a testrészek összekötése (orvosi okot kivéve); az állatok rúgása, ütése, vonszolása, dobása, szorítása; villamos áram alkalmazása (orvosi okot kivéve); szájkosárhasználat (orvosi, állat- vagy humánbiztonsági okot kivéve, a legrövidebb szükséges időre, felügyelet mellett); szöges fojtó nyakörv és félfojtó nyakörv használata; az állatok felemelése végtagjuknál, fejüknél, fülüknél, farkuknál vagy bundájuknál fogva, illetve kifejlett állatok felemelése a bőrüknél fogva (18. cikk (5) bekezdés).

• Katonai, rendőrségi és vámügyi szolgálatok kutyái: a tagállamok mentességet adhatnak a láncra kötés tilalma (17. cikk (4) bekezdés) és a fájdalmas állattartási gyakorlatok (18. cikk (5) bekezdés második albekezdés) alól, továbbá a nyilvántartásba vétel alól (20. cikk (3) bekezdés második albekezdés). Ez utóbbit azért, hogy az állatok ne legyenek visszakövethetők az említett szolgálatokig.
• Pásztorkutyák és terelőkutyák: a szezonális vándorlegeltetés, az őrzés és a kiképzés időszakára egyes elhelyezési, etetési, ellenőrzési és szocializációs követelmények nem alkalmazandók (15. cikk (9) bekezdés, 16. cikk (1) bekezdés második albekezdés, 17. cikk (6) bekezdés második albekezdés, I. melléklet 1.1. pont).
• Teljesen kívül marad a rendelet hatályán: a tudományos célokra vagy állatgyógyászati készítmények klinikai vizsgálataihoz szánt vagy használt kutyák és macskák (2. cikk (2) bekezdés), valamint az olyan mezőgazdasági termelők, akik a gazdaságukban a kártevők elleni védekezésben hasznos, szabadon barangoló kóbor macskáknak kínálnak menedéket – feltéve, hogy nem üzemeltetők, és nem hozzák forgalomba ezeket a macskákat (3. cikk (4) bekezdés).